Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

4. Öntözési egység kialakítása

Az egy tagban öntözhető terület nagysága minden esetben meghatározó a mezőgazdasági feltételek szempontjából. A leggyakoribb alapváltozatok:

1/6, 1/3, terűlet öntözése egy tagban.

A mellékvezetékek (mellékcsatornák) iránya és hossza az öntözési lehetőségeit alapvetően meghatározza. Általában két irányú mellékvezetékel- helyezéssel lehet számolni, hosszuk, a terület két főméretének megfelelően alakul (41. ábra).

A szivattyútelep helye célszerűen három alapváltozatot határoz meg: területen belül és területen kivül a hosz- szabb, illetve rövldebb oldalhoz csatlakozva (42. ábra).

A berendezés fajta, ha a tervezőnek feladata, hogy összehasonlítás alapján tegyen javaslatot a kivitelre, alkalmas berendezés fajtáira. Ezek az alap- változatok eddig kevésbé jelentkeztek, a jövőben ezekkel is számolni kell (pl. gerincvezetékes vagy vegyes csővezetékü esőztető berendezés).

Az alapváltozatok száma: amint az előzőek érrzékeltetik, általában jelentős.

4.152. Kapcsolódó változatok

Kapcsolódó változatok azok a változatok, amelyek az alapváltozatokhoz •üzemi, hidraulikai és építési okok miatt, illetve gazdaságossági célkitűzések elérése végett kapcsolódnak.

Üzemi ok: többféle intenzitás; tömlőből vagy alaktartő csőből készülő számyvezeték; számyvezeték tartalékok; a berendezés többcélú hasznosítása; csövek áttelepítésének módszere stb.- 90 -