Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
4. Öntözési egység kialakítása
Hidraulikai ok: a szárnyvezetékek hossza, vagy az intenzitás változása miatt a csőhálózat tervezése során alapul vehető nyomás esetenként más és más; a hidránstávolság változóként szerepel; változhat az alkalmazandó csőanyag (a. c. vagy müanyagcső) stb. Épitési ok: Tereptárgyak legkedvezőbb keresztezési pontjának (pontjainak) megállapitása, ha a keresztezések száma a lehetséges minimumra csökkentendő stb. Gazdasági ok: A szivattyútelep helyének megállapitása az alapváltozat feltételein belül (pl. a területen belül elhelyezkedő, de a pontos helyét meg kell állapítani); a fővezeték legkedvezőbb elhelyezési esetének megállapitása; különböző szállítómagasságú szivattyúk figyelembevétele; különböző anyagú csövek vizsgálata stb. Az első két tényezővel kapcsolatban külön hangsúlyozni kell, hogy a berendezés létesítési költségeire döntő módon hatnak, ezért minden esetben igen részletes vizsgálatot, nagyszámú változatot igényelnek. A kapcsolódó változatok számát, mint a felsorolt példák érzékeltetik, a helyi adottságok (terepviszonyok, vízszerzési lehetőség, tereptárgyak), az alapváltozatok feltételei (az egyik irányú mellékvezeték elrendezés a sablonos üzem miatt más hidránstávolságot igényel, mint a másik; változnak a nyomásviszonyok stb.) és - valamennyi többi tényezőt egy csoportba foglalva - a gazdaságos létesítés szempontjai befolyásolják. 4,153. Változatcsoportok Az öntöző berendezések tervezése során az alapváltozatok mindegyike körül a kapcsolódó változatok felsorakoztatása után változatcsoportok alakul- nak. Ezek kialakítása körében lényeges szempont, hogy a megoldási lehetőségek feltárást nyerjenek és utána részletes vizsgálatra kerüljenek. A témakörben folyó széleskörű kutatómunka célkitűzései az előzőekben ismertetett feladatok megoldásának elősegítésére irányulnak. A változatok céltudatos képzésének elősegítése az öntöző berendezés létesítését befolyásoló tényezők feltárása és szerepük hatásuk tisztázása, vagyis a változatok számának szükséges mértékű növelése a kutatómunka során ugyanolyan lényeges szempont, mint a jellemzők közti kapcsolatok vizsgálata alapján a változatok számának csökkentése. Az eredmények tervezési irányelvek és segédletek formájában kerülnek majd a tervezőkhöz. A kutatómunka volumenét a vizsgált változatok több tízezres száma jelzi. 4.16. A mértékadó üzemállás A 32-38. ábra az öntöző berendezések mértékadó üzemállását is mutatja. A vázlatok vegyes csővezetékü esőztető berendezéseket mutatnak, de az elvek valamennyi öntöző berendezésre egyaránt érvényesek. (A mellékvezetékek távolsága: 350-450 m.)- 91 -
