Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

4. Öntözési egység kialakítása

említett vizsgálatok ugyanis csak arra irányulhatnak, hogy a tervezéshez a leg­megfelelőbb alapadat kiválasztását segítsék elő. 4.151. Alapváltozatok Y\y/~/7r//\ V////A fsS) 1 1 j !_.J \ 3 1 i i L i i l/l2 1 i 1 m h“'" i i/io 1 w'mzí-í h ~ 40. ábra Alapváltozatnak nevezzük az öntözőberendezés azon változatait, ame­lyek az öntözési egység vagy öntöző berendezés jellegét és az öntözéses nö­vénytermesztés alapvető feltételeit meghatározzák. Ezek a következők: áz öntözendő terület nagysága, a mezőgazdasági alapadatok, az egy tagban öntözhető terület nagysága, a mellékvezetékek iránya és hossza, a szivattyútelepek száma és területhez viszonyított elhelyezkedésük, valamint a berendezés fajta. Az öntözendő terület nagysága az öntözőberendezés tervezése során rendszerint csak akkor válik az alapváltozat jellegének meghatározójává, ha sor kerül egy nagyobb kiterjedésű terület egy és több szivattyúteleppel üze­melő berendezés-változatainak vizsgálatára. Egy és két szivattyútelep esetén három változatcsoport alakul: az egész terület és az egyik, illetve a másik részterület. A mezőgazdasági alapadatok akkor határoznak meg alapváltozatot, ha határértékekkel vagy esetleg még közbenső értékekkel is dolgoznak. Ide sorol­ható pl. a felületi öntözés köréből: h = 100-120 mm, T = 18-21 nap, t = 14-16 óra.- 89 -

Next

/
Thumbnails
Contents