Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

3. A vízszállító cső- és csatornahálózat

felrakásával, a kombinációk mintegy felének kiszámításával oldható meg.

Az eredmény az ábrán vázolt csővezeték K-h jelleggörbéje.

A példa a kombinatorika egyik törvényszerűségét is bemutatja. A kombinációk, részkomblnáclók összegeként is számithatók. Ez a szabály ad lehetősé get a nagyobb feladatok részekre bontására és a részek összekapcsolására.

3.2 A mellékcsatoma

' A mellékcsatorna [24] - a héjcsatornás felületi öntöző berendezés alkotórésze - az öntözőberendezésben hasonló feladatokat lát el, mint más berendezésben, a mellékvezeték: vezeti a vizet a számyvezetékekhez. Ebben az esetben a vizvezetés gravitációs.

A héjcsatornás öntöző berendezés mellékcsatornáját a szállítandó vízhozam, az igényelt vizszint magassága, a számyvezetékállások helyének és a tábla méreteinek ismeretében lehet megtervezni (17. ábra). A vizsgálatban változó táblahosszak, szállítandó vízhozamok, barázda és sávhosszak szerepelnek, ezért a kapcsolatot matematikai összefüggéssel fejeztük ki. Véleményünk szerint az előfeltétele a nagyszámú változattal való foglalkozásának, az általános következtetések kimunkálásának, számítógép programok kidolgozásának, a mai szinten álló tervezési módszer alkalmazásának és a létesítési költség optimunka megállapításának.

Jelölések:

szárnyvezetékek száma :

N

barázda vagy sáv hossza:

z

tábla hossza:

Lh

tábla szélessége:

L

sz

melékcsatoraa hossza:

L

m

barázdák száma a mellékcsatoma

mentén:

a

a csatorna elemek egységköltsége:

lr \r

r • • n

A mellékcsatorna nem főcsatornához csatlakozó azonos vizszállitásu szakaszainak hossza:

(39)

A mellékcsatorna azonos vízszállítása, a főcsatornához csatlakozó szakaszának hossza:

(40)- 55 -