Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

3. A vízszállító cső- és csatornahálózat

A mellékcsatorna egyes szakaszainak vizszállitása:

i • Q

N

(41)

A mellékcsatorna teljes hossza, feltételezve, hogy vezeti a vizet:

N

a terepesés irányába

L

m

Z L, - (N-l) i z + <£ - 1) z

(42)

(Ha a mellékcsatorna a tereplejtéssel szemben vezeti a vizet, akkor is hasonló szerkezetű összefüggést kapunk.)

A mellékcsatorna költsége:

N

N - 1

K = '5_ k =

m Z

__ 1

T 51 ki + <TT-z>kN <43)

i = 1

1 = 1

A mellékcsatorna költségét kifejező összefüggésben a tervezési alapadatot képező valamennyi tényező közvetve vagy közvetlenül benne foglaltatik. A (39) - (43) képletek levezetése az ábrán vázolt üzemelési rend figyelembevételével történt. A módszer ettől eltérő üzemelési rend esetén is alkalmazható, az előzőekben hasonló szerkezetű összefüggések azokra az esetekre is levezethetők. A képletek - az üzemelési rendben belül - általános érvényűek, a jellemzők bármely gyakorlati értékei mellett alkalmazhatók.

3.3 A fővezeték és a csőhálózat

A fővezeték az összetett vizszállitó hálózatú öntöző berendezések felszínalatti csővezeték: Feladata: vizszállitás a mellékvezetékek részére. A fővezeték tervezése kérdéseit a csőhálózatok kérdéseivel összekapcsolva tárgyaljuk.

Általános irányelvként megállapítható, hogy a csőhálózatok tervezését elektronikus számítógépek segítségével kell végezni. Az öntöző berendezések csőhálózatát, miután minden esetben nagyszámú változattal kell dolgozni, kézi számítási módszerrel megtervezni, szinte lehetetlen. A csőhálózati változat kézi számítási módszerrel méretezhető és a gép által szolgáltatandó eredmények is elérhetők, de a tervezés folyamatában ez ma már nem járható ut. Utalunk arra, hogy az öntöző-csőhálózatok törvényszerűségeinek vizsgálata körébe tartozó kutatómunkákban berendezés fajtánként ezres- tízezres- 56 -