Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

3. A vízszállító cső- és csatornahálózat

előzőekben ismertetett megoldás nem más, mint a teljes hosszában a Q viz- hozamot szállitó cső méretezési módszere.

3,13. Több csőszakaszból álló mellékvezeték

K-h jelleggörbéje

Aló, ábrán három különböző vizszállitásu (Q^, és Q1 FC^+Qg)

csőszakaszból álló mellékvezeték (csőszál) vázlatát, a s zakaszokban alkalmazható átmérőket (a ábra), az azonos átmérőjű szakaszok összevont változatát (b ábra), a lehetséges kombinációkat, valamint a csőszakaszok és a mellékvezeték K-h jelleggörbéjét tüntettük fel.

Vizsgáljuk először az a) ábrán vázolt esetet: A II. kombináció jelölését elhagytuk, mert a belső átmérőoszlopok több csőszakasz esetén már nem biztos, hogy kombinációt alkotnak. Az itt látható 100, 150, 150 adatok sem jelentenek kombinációt, mért az átmérő-sor hiányos (hiányzik a 125 mm). A I. és

III. kombinációt viszont minden esetben - csőhálózatnál is - kiemelten kell kezelni, mert értékes támpont minden csőméretezésénél.Külön előnye, hogy az alapadatok felvételével adottá válik.

A második és harmadik csőszakaszban alkalmazható átmérők azonosak, de a hozzájuk tartozó h adatok eltérőek (a vizszállitás nem azonos a két szakaszban).

A három csőszakasz 9 db átmérő-adatának figyelembevételével - a már ismert kötöttségek mellett - az ábrán látható 8 db kombináció képezhető. Figyelmet érdemel, hogy a I. és III. kombinációban szereplő átmérősor ez esetben is hiányos, továbbá az, hogy nem minden kombináció esik itt sem a K-h jelleggörbére.

Az ábra segítségével az a esettel kapcsolatban a következő megállapítások tehetők:

Mellékvezeték jelleggörbéje töréspontokból és azok között egyenes szakaszokból áll. A töréspontokat az átmérőkből képezhető kombinációk szolgáltatják.

A kombinációkat olyan sorrendben kell képezni, hogy a K értékek növek- vőek (h értékek csökkenőek) legyenek, vagyis az I. kombinációból kiindulva mindig a kisebb átmérőkkel kezdjük az átmérők cseréjét (80 helyett 100, majd 125 helyett 150). így az egymást követő kombinációkban általában csak egy átmérő változik (pl. a I. és 1. között 80 helyett 100). Ahol ezen elv betartása mellett több átmérő-változás jelentkezik, olyan kombinációval állunk szemben, amely nem esik a minimumot jelentő K-h jelleggörbére (pl. a 2. és 3. kombinációt összehasonlitva: 100-125 és 150-125). Hasonló esettel állunk szemben akkor Is, ha az előző kombinációhoz képest valamelyik átmérő csökken (az előző erre is példa).

A jelleggörbe egyenes szakaszain belül - a közbenső h értékekhez - az átmérők és a hosszak a görbe adatai alapján megállapíthatók. A jelleggörbe szakasz I. és 1. közé eső egy egy pontja, mint a kombinációkból kiolvasható- 51 -