Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

3. A vízszállító cső- és csatornahálózat

azt jelenti, hogy a második és harmadik csőszakaszban végig 125-125 mm átmérőjű cső van, az első szakaszban pedig részben 80, részben pedig 100 mm. Ezek hosszaránya az előzőek szerint állapítható meg. - A 6-III. jelleggörbe szakasza egy pontja: az első csőszakaszban 125, a másodikban 150 és 200, a harmadikban pedig 200 mm átmérőjű cső tervezendő.. - A jelleggörbe töréspontjai közti egyenes szakaszok mentén tehát mindig csak két átmérő szerepel változóként (a két átmérő a kombinációkból olvasható ki).

A csőszakasz tárgyalása során a I-II-III. oszlopok kombinációit kiejtettük azzal, hogy nem lehetnek minimumok. Több csőszakasz esetén már más a helyzet: pl. 4 . kombináció a jelleggörbe pontjaként szerepel, pedig az I-II-III. kombináció.

A 3. kombináció kérdésére visszatérve megemlítjük, hogy az emlitett okok miatt a példában nem esett a jelleggörbére, de ez nem általános szabály, vagyis számitás nélkül az ilyen kombináció sem hagyható el. Gyakran előfordul ugyanis, hogy ilyenkor a megelőző kombinációk maradnak el: pl. esetünkben a 2. kombináció kihagyásával is előállna az átmérők megfelelő sorrendje, de itt nem ez, hanem a 3. kombináció maradt el.

A 16/b. ábrán is az előzőekben tárgyalt mellékvezeték vázlata látható, de a kombinációk számának csökkentése érdekében két szakaszt összevontunk, mert azonosak az átmérők (h nem azonos). A kombinációk száma lecsökkent, elmaradt a 2 és 4.. kombináció, része lett a jelleggörbének a 3. kombináció és végeredményben az I-1 -3-5-6-III. K-h jelleggörbe adódott. Az ábra mutatja, hogy a megoldás nem kielégítő. A különböző vizszállitásu szakaszokat tehát a kombinációk képzése során külön kell kezelni, azok össze nem vonhatók.

A több csőszakaszból álló mellék vezeték - csőszál - tervezési módsze- rét az előzőekben Ismertettük. A módszer kézi számításra - amely asztali számológépen való számolást jelent - alkalmas és egyszerűbb esetekben (4-5 csőszakaszig) könnyen el is végezhető. Nagyobb feladatok esetében a számi- tógép alkalmazása feltétlenül javasolható. Indoklásként nézzük a következő példát:

A módszer minden csőszál méretezésére alkalmas, de a számítási munka volumene, a csőszakaszok számának növekedésével egyre nő. A 14. ábrán vázolt mellékvezeték tervezése, miután 8 db csőszakaszból áll, ritkábban előforduló, munkaigényes feladatot jelent. Kézi számítással a következők szerint lehet méretezni:

Képezni kell az első négy csőszakasz átmérő kombinációit és felrakni grafikonra a K-h jelleggörbét, hogy a fölös kombinációk kiejthetők legyenek. Utána kell elvégezni ugyanezt a másik négy csőszakaszra is. így 2 db K-h jelleggörbét kapunk. A következő lépés a két K-h jelleggörbe végpontjai és töréspontjai adatainak kiemelése, egymás alá két sorba Írása (K szerint csökkenő sorok) és ezek kombinációinak képzése. Az egymást követő csőszakaszok azonos, vagy növekvő átmérőinek biztosítására a kombinációk képzésénél is figyelemmel kell lenni. Nincs szükség valamennyi lehetséges kombináció képzésére pl. a 1. sor első stb. elemének a 2. sor minden lehetséges elemével való kombináció képzésére sem, mert a kapott adatpárok zöme úgysem esik a K-h- 52 -