Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

2. A szárnyvezeték

Megemlítjük, hogy a 2.41 és 2.42 fejezetben foglaltak szakmai tájékoztatásra szolgálnak, tananyagként csak az ábrákon rögzített elvek szerepelnek.

2.41 A vízkivétel megoszlö, a fajlagos vlzszállitás állandó

Az Ide sorolt hidraulikai vizsgálatok a következő, közismert összefüggésre támaszkodnak:

h = Q2 L (11)

sz 3 ^sz sz

ahol h a szárnyvezeték nyomásvesztesége;

L a szárnyvezeték hossza.

sz

A (9) összefüggés olyan, teljes hosszában "felhasltottnak képzelt cső" nyomásveszteségét határozza meg, amely a résen keresztül q = const, fajlagos vízhozamot adagol ki. Dr. Németh Endre ezt az összefüggést vízellátási feladatok közelitő megoldására C4J , mig Christiansen C51 esőztető szárnyvezetékek hidraulikai méretezésére javasolta. Az összefüggés, vizsgálataink szerint, számyvezetékek hidraulikai méretezésére csak közelitő megoldásként szerepelhet. Gyakorlati jelentőségét a 2. 6 fejezet pontos eredményt adó egyszerű képletei miatt elveszítette.

A 3. ábra a kiindulási feltételeket szemlélteti és alkalmas az alapvető kérdések (szárnyvezeték esetébei) a hiányosságok) érzékeltetésére: a vízkivétel módja a valóságtól eltér; a q = const, feltételezés, mivel h * const.,

fizikailag nem helyes; az 1. szórófejhez csak 0,51 hosszúságú csőszakasz tartozik.

Christiansen képlete, amellyel a szakterület irodalmában gyakran találkozhatunk, a következő [5-7] :

H,

K . L Q

m

D

2 m + n

illetőleg saját jelöléseinkkel,

h = f . sz

B .

Az F tényező minden esetben nagyobb, mint a (9) összefüggésben szereplő 1/3 szorzótényező.

Az előzőek alapján megállapítható, hogy a módszer a számyvezetékben lejátszódó fizikai folyamatot nem veszi figyelembe. Az F tényező, amely a- 21 -