Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
2. A szárnyvezeték
Megemlítjük, hogy a 2.41 és 2.42 fejezetben foglaltak szakmai tájékoztatásra szolgálnak, tananyagként csak az ábrákon rögzített elvek szerepelnek. 2.41 A vízkivétel megoszlö, a fajlagos vlzszállitás állandó Az Ide sorolt hidraulikai vizsgálatok a következő, közismert összefüggésre támaszkodnak: h = Q2 L (11) sz 3 ^sz sz ahol h a szárnyvezeték nyomásvesztesége; L a szárnyvezeték hossza. sz A (9) összefüggés olyan, teljes hosszában "felhasltottnak képzelt cső" nyomásveszteségét határozza meg, amely a résen keresztül q = const, fajlagos vízhozamot adagol ki. Dr. Németh Endre ezt az összefüggést vízellátási feladatok közelitő megoldására C4J , mig Christiansen C51 esőztető szárnyvezetékek hidraulikai méretezésére javasolta. Az összefüggés, vizsgálataink szerint, számyvezetékek hidraulikai méretezésére csak közelitő megoldásként szerepelhet. Gyakorlati jelentőségét a 2. 6 fejezet pontos eredményt adó egyszerű képletei miatt elveszítette. A 3. ábra a kiindulási feltételeket szemlélteti és alkalmas az alapvető kérdések (szárnyvezeték esetébei) a hiányosságok) érzékeltetésére: a vízkivétel módja a valóságtól eltér; a q = const, feltételezés, mivel h * const., fizikailag nem helyes; az 1. szórófejhez csak 0,51 hosszúságú csőszakasz tartozik. Christiansen képlete, amellyel a szakterület irodalmában gyakran találkozhatunk, a következő [5-7] : H, K . L Q m D 2 m + n illetőleg saját jelöléseinkkel, h = f . sz B . Az F tényező minden esetben nagyobb, mint a (9) összefüggésben szereplő 1/3 szorzótényező. Az előzőek alapján megállapítható, hogy a módszer a számyvezetékben lejátszódó fizikai folyamatot nem veszi figyelembe. Az F tényező, amely a- 21 -