Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A vízmérleg - 4.3 A hasznosítható vízkészlet meghatározása

A redukált természetes vízkészlet (Qn„), a természetes vízkészlet-idősor mértékadó tartósságú értékének a mederben hagyandó vízhozammal csökkentett része.

Képletben kifejezve az előző jelölések felhasználásával:

Qrm = Qd% Qm (4---5)

E

nnek meghatározása érdekében meg kell állapítani a Q,n értékét, a mederben hagyandó minimális élővízhozamot [5, 61].

Amenyiben ugyanis a teljes mértékadó vízkészlet felhasználható lenne, a vízfolyás medre a vizsgált szakaszon üresen maradna (illetve vízhozama zérusra csökkenne) mindazokban az időszakokban, amikor a természetes vízhozam a Qd érték alá csökken. Ennek bekövetkezése a következő okokból megengedhetetlen:

— az üresen maradt (vagy pangó vizűvé vált) mederben fellépő biológiai (bomlási) folyamatok a parti lakosság egészségét veszélyeztetik, különösképpen, ha a vizsgált szakaszon szennyvízbevezetések vannak, vagy a víz erősen szennyezett állapotban érkezik a vizsgált szakaszra,

— elpusztul a halállomány,

— leromlik a környék természeti képe,

— a talajvíz és a medervízszint közötti különbség növekedésével a meder felé áramló talajvíz hidraulikus gradiensének** értéke emelkedik, ami partcsúszásokat és a medrek elfajulását vonja maga után,

— a hajózás a szükséges vízmélység hiányában nem folytatható,

— a fürdési és sportolási lehetőség a vízmennyiségi és minőségi viszonyok kedvezőtlen változása miatt romlik, vagy megszűnik.

E hátrányok kiküszöböléséhez szükséges élővízhozam értékét csak részletes vizsgálatok alapján lehet megállapítani. Nagy területeket átfogó **

ahol a d a viszonylagos gyakoriság, k egy kiválasztott osztályközbe (pl. a 120—140 cm közti vízállások osztályközébe) eső észlelések száma, n az összes észlelések száma

Az ismétlődési, visszatérési időszak az előfordulási valószínűség rendszerint %-ban kifejezett értékének reciprok értéke:

n 1

t,i = lim =

k p

Pl. 50%-os évi előfordulási valószínűségű vízhozam átlagosan 2 évenként ismétlődő vízhozam,

2%-os évi előfordulási valószínűségű vízhozam, átlagosan 50 évenként ismétlődő vízhozam,

1%-os évi előfordulási valószínűségű vízhozam az átlagosan 100 évenként ismétlődő vízhozam.

** A talajban mozgó víz egységnyi távolságon fellépő nyomásvesztesége. A nyomásveszteség oka a súrlódás.

91