Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.4 A vízigény és a vízszolgáltatás biztonsága
vízkészletgazdálkodási kerettervekben az élővízhozam értékét többnyire a hosszabb időszakban észlelt — Qm% — legkisebb vízhozam hányadaként veszik figyelembe: Qm — A • Qioo% Az „A” arányossági tényező a vizsgált tájegység általános gazdasági fejlettségétől, természeti adottságaitól, a szennyvízbevezetés és a hígítás mértékétől függő miérőszám, amelynek értéke a hazai vízkészletgazdálkodási gyakorlatban általában 0,75. A mederben hagyandó vízhozamot természetesen az alsóbb szakaszok vízhasználatai számára, vagy hajózási célokra a mederben hagyott vízhozammal együttesen kell megállapítani. A Qd természetes vízhozamnak a Qm mederben hagyandó vízhozammal, továbbá az alsó és a felső területek számára lekötött Qa és Qf vízhozammal csökkentett értékét Qr (dm) — Qd%---- (Qm + Qf + Q«) (4----7) r edukált természetes vízkészletként önálló vízkészletgazdálkodási alapadatként is alkalmazzák. E jelöléseket figyelembe véve a hasznosítható vízkészlet számítására a következő képlet alkalmazható: K„ = Qr(dm) +i Kt + 2 K„ + J Kb ± K„ (4—8) í i í A képletben a vizsgált területegységen i a tározók, j a szenny- és használt vízbevezetések, h a bányavíz-bevezetések száma. Hasznosítható vízkészleten az eddigi vízkészletgazdálkodási gyakorlatban csak a lefolyásból a medrekbe jutó és a felszín alatti víztartó rétegben tárolt vízkészlet hasznosítható részét értjük. Nem vesszük azonban figyelembe, hogy a vízháztartási egyenlet más tényezői (csapadék, párolgás, talajban való tározódás) is —• jóllehet a lefolyásnál kisebb mértékben, de mindinkább — befolyásolhatók és részlegesen a gyakorlati vízkészletgazdálkodásban hasznosíthatók. A jövő vízkészletgazdálkodásának a feladata, hogy szoros kapcsolatot hozzon létre a vízháztartási és a vízkészletgazdálkodási mérleg között. 4.4 A vízigény és a vízszolgáltatás biztonsága 4.41 Alapfogalmak Vízhasználaton valamely vizet használó természetes vagy jogi személy részére biztosított bizonyos mennyiségű és minőségű víznek a vízkészletből való kivételére, vagy a vízkészletbe való bevezetésére engedélyezett jog szerinti vízgazdálkodási tevékenységet értünk. A vízszükséglet az a vízhozam, amely valamely vízhasználat rendeltetésszerű, gazdaságos működéséhez szükséges. A vízszükséglet meghatározásához általában a víznormák (normatívák) szolgálnak támpontul. 92