Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.3 A hasznosítható vízkészlet meghatározása
szak augusztusaira vonatkozó 80%-os tartósságú vízhozama egyenlő 13,35 m3/s-mal, a szokásos jelöléssel: Qaug 80% == 13,35 m3/s azt jelenti, hogy a jelzett 30 év augusztusi összidőszakának, 30-31 = 930 napnak 80%-ában, tehát 744 napján a szelvényen átfolyó napi középvízhozam 13,35 m3/s-mal egyenlő, vagy annál nagyobb volt. A mértékadó tartósságot a vízhasználatok vízhiány tűrése alapján határozzák meg. A magyar vízgazdálkodási gyakorlatban az augusztusi 80%-os tartósságú vízhozamokból levezetett vízkészletekre felépített vízmérlegek használatosak. Ezen az átlagos augusztus, vagy a sokévi augusztus tartamának 80%-ában elért vagy meghaladott természetes vízhozam értendő. A hasznosítható vízkészletet (Kn) elvileg az 1.2 fejezetben ismertetett 1—1 összefüggés alapján, a gyakorlatban az alábbi képlettel szokás jelölni: Kg — Qd% (Qm + Qf + Qa) + (K-t + Kb -j- KSZl + KSz2 ) + K„ (4—4) ahol Qa% — a vizsgált szelvényhez tartozó valamely meghatározott tartósságú (vagy valószínűségű)* vízhozam, Qm — a mederben hagyandó vízhozam, Qf, Qa — a vizsgált szelvény felett, ill. alatt lekötött vízhozam, Kt —i tározásból származó többlet vízkészlet, Kb — bányavízből eredő többlet vízkészlet, K:,.zt — települések szennyvize, K ssi — ipari szenny- és használt víz, Kv — más területről vagy területre átvezetett vízhozam (átkönyvelt vízhozam). * Tartósság. Azoknak a napoknak a száma (v. százalékos értéke) a vizsgált összidőtartamhoz viszonyítva, amelyeken valamely észlelt hidrológiai elem (vízállás, vízhozam, hőmérséklet stb.) elért vagy meghaladott egy meghatározott értéket. Grafikusan ábrázolva (tartóssági görbe) a függőleges tengelyen a mért elemet (vízállás, vízhozam stb.), a vízszintesen az időtartamot szokás felrakni (4—8. ábra). Kifejezhető időegységben (pl. évi 300 nap tartósságú vízállás; 3 hónapnál kisebb tartósságú vízhozam, vagy %-ban pl. évi átlagban 50% tartósságú, vagyis 182,5 napon át meghaladott vízállás. Gyakoriság (frekvencia). Valamely meghatározott értékközbe, osztályba, csoportba stb. tartozó értékek, megfigyelési adatok számát az illető értékköz, osztály, csoport stb. gyakoriságának nevezzük. A gyakoriság tehát az a szám (/), amely megmutatja, hogy az x középértékű osztályközbe az összesen N számú adatot tartalmazó halmazból mennyi jut. Pl. valamely vízmérce 130 cm-es vízállásának 22-es gyakorisága azt jelenti, hogy az alkalmazott 120—140 cm-es osztályközbe a vizsgált adathalmazból 22 jut, vagyis 22-szer volt a vízállás a vizsgált időszakban 120 cm-nél nagyobb és 140 cm-nél kisebb. A nagyság szerint rendezett osztályközökhöz tartozó gyakoriságok folyamatos összegezésének eredménye a 'tartósság. Valószínűség valamely eseményre jellemző adat végtelen hosszú idő alatti vagy végtelen sok adat közti előfordulásának átlagos mértéke, a véges számú adatból számított viszonylagos gyakoriság — tapasztalati valószínűség — határértéke: n 90 "V
