Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.2 A vízgazdálkodási mérleg ábrázolása
ható vízkészlet”-karjának nagyságával arányos; részei a vízkészlet szabad és igénybe vett részét, továbbá esetleg ezek elemeit szemléltetik. A víz^ mérlegsorok egyes vízmérlegeit általában külön-külön síkidomok (vagy síkidom-csoportok) képviselik, de az is előfordul, hogy egy területi sort (vagyis több — valamilyen nagyobb egységet alkotó — vízgazdálkodási egység ugyanazon tárgyidőszakra vonatkozó összesítő vízmérlegeinek együttesét) egyetlen síkidom, a sor elemeit ennek részei szemléltetik. Az utóbbi megoldásnál a kartodiagramon való ábrázolás sokszor célszerűbb. A vízmérleg-ábrázolásban a kör- és négyszög-diagramok használata szokásos, de a háromszög-diagramok alkalmazása is célszerű lehet. A vízmérlegek önálló síkidom felhasználásával ábrázolt területi sorát mutatja be a 4—4. ábra. Hosznos/lhatá felszíni vízkészlet (Nemzetközi megosztás nélkül) 973 m3/s Hasznosítható felszín alatti vízkészlet 126 m3/s [k'J a hasznosítható vízkészlet elméleti kihasználtsága *--T 4—4. ábra. Magyarország két fő vízgyűjtőjének síkidommal ábrázolt vízmérlege 1970-ben, m:l/s-ban 6» 83
