Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.1 A vízgazdálkodási mérleg
2. A szomszédos területek és a hidrológiai egységet alkotó vízrendszerek hasznosítható vízkészletének szoros egymásba fonódása miatt, a vízgazdálkodás helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek tágabb körű felmérésére viszont a minél nagyobb területeket átfogó mérlegek alkalmasak. 3. A területegységek kiterjedésének csökkentését gyakran behatárolják a készletek számbavételéhez szükséges hidrológiai alapadatok. A i’endszeres hidrológiai adatgyűjtés és ennek eredményeit általánosító számítások alkalmazása ugyanis a vizsgált terület kiterjedésének csökkentésével egyre több nehézséggel, illetve bizonytalansággal jár. Kis területek helyi vízkészletének számbavételéhez, vagyis a nagyobb területekre megállapított készletek területi eloszlásának megálapítására rendszerint esetenkénti hidrológiai feltárásokra van szükség. 4. A vízgazdálkodási mérleg területegységeinek lehatárolásában a természetes hidrológiai egységek követése az elsődleges szempont. A mérlegek elkészítésének és gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése szempontjából azonban a közigazgatási határokra is tekintettel kell lenni. Ennek megfelelően a mérlegeket nemcsak a vízgazdálkodási területegységekre, hanem a közigazgatási rendszernek megfelelő területi bontásban (legalább megyei bontásban) is kidolgozzák. Figyelembe véve, hogy a felszíni vízhálózat és a víztartó rétegek hidrológiai területegységei egymástól általában lényegesen különböznek, a felszíni és a felszín alatti vízkészletekre pontosabb vizsgálatok esetén többnyire külön-külön kell a területi bontást és a mérlegeket elkészíteni. 5. Igazodni kell a mérleg területegységeinek megválasztásában az igényoldalon rendelkezésre álló adatok részletességéhez és pontosságához is. Az adott helyzet felmérését és folyamatos nyilvántartását célzó mérlegeket általában lényegesen részletesebb területi bontásban célszerű készíteni, mint a jövőbeli viszonyokra vonatkozóakat, mert a vízigények várható alakulásáról többnyire csak közelítően és összefoglalóan (részletes területi bontás nélkül) lehet tájékozódni. 6. Összefoglalóan megállapítható, hogy az igényeket és a készleteket egybevető vízgazdálkodási mérlegek területegységeinek megválasztása során: — törekedni kell a kiindulási adatok engedte minél részletesebb területi bontásra a területi mérlegek kidolgozásánál, — a részletes (területi) mérlegek eredményeit tájankénti, vízrendszerenkénti, közigazgatási vagy gazdasági régiónkénti és országonkénti összesítő mérlegekben kell összefoglalni. 7. A vízgazdálkodási mérlegek területegységeiként tekinthetők a több területegységen áthaladó országos jelentőségű vízfolyások (Duna, Tisza, Dráva) is, amelyekre külön összesítő vízmérlegek készülnek. 4.14 A vízgazdálkodási mérleg idő- és mértékegységei A különféle vízhasználatok vízigénye időről időre általában tág határok között ingadozik. Többnyire jelentékenyen ingadozó vízhozammal áll rendelkezésre a hasznosítható vízkészlet is, különösen ha folyóvizekről van 73
