Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.3 Felszín alatti vizek
séghez képest magasabb hőmérsékletű lesz ugyan, de nem éri el még a 30 C°-ot sem. Ilyen a helyzet pl. a Balaton déli partszegélyének nagy részén, ahol a jó hővezető kristályos medencealjzat magas fekvése következtében alacsony értékű a gg (15—16 m/C°), de mivel az üledék vastagsága csak 2—300 m, a kutak vizének hőmérséklete nem éri el a 30 C°-ot. Hasonló a földtani szerkezet és az átlagosnál kisebb a gg Sárpilis, Szekszárd környékén, továbbá Bács-Kiskun megye DNY-i részén, ahol a kiemelkedő pa- leozóos aljzat felett szintén vékony az üledék. Lehet viszont a gg anomália negatív, 20—21 m/C°, ha a felsőpannóniai képződmény elég mélyen (1800—2500 m) települt, a víz hőmérséklete meghaladhat já~á 80—90 Cr-ot. Igazolják ezt a szentesi, mindszenti és a szegedi TmvízHTtakl Mivel hazánkban a 25—35 C° hőmérsékletű mélységi vizeket is főleg ivóvízellátási célra használják fel, a hazai gyakorlat általában a 35 C°-ot tekinti a hévizek alsó hőmérsékleti határának. Az átlagos geotermikus gradiens mellett (18 m/C°) a talphőmérséklet 500 m mélységben 38 C°. Ennek megfelelően — a felszálló víz lehűlési veszteségét is figyelembe véve — a felsőpannóniai alemeletnek csak az 500 m-nél mélyebb szakasza jöhet szóba hévízfeltárás szempontjából. Az 500—2000 m közötti mélységszakaszban a felsőpannóniai képződmény kiterjedését a 3—10. táblázat mutatja. Az ország területének 35%-án tehát részben nincs üledék, részben a felsőpannónia alemelet vastagsága 500 m alatt mamd. Ezen a területen is lehet hévizet feltárni, de csak ott, ahol a medencealjazaton fiatalabb- korú vízzáró képződményekkel fedett, erősen hasadékos, karbonátos kőzet települt. Hévízfeltárás szempontjából ez a képződmény is igen nagy jelentőségű. Ezt igazolja, hogy hazánk jelenlegi legmelegebb, 90 C°-ot meghaladó hőmérsékletű forró vizei jórészt (Zalakaros, Túra, Sajóhidvég) karbonátos mezozóos képződményekből fakadnak. Zalától a Somogy megyei Igáiig, Budapest térségből kiindulva Túrán, Mezőkövesden, Bogácson, Mezőkeresztesen, Sajóhidvégen, Miskolcon át Sárospatakig hévizes kutak sora bizonyítja ennek a víztartó képződménynek a jelenlétét. Déli mezozóós pásztán fekszik Harkány, ahol már 50 m-es fúrások is 62 C°-os hévizet szolgáltatnak. A pórozus víztartók mélységi hőmérséklete a gg nagyságától függ. Minél nagyobb a gg, egy-egy megadott mélységben, annál melegebb a vízFelsőpannóniai | 1500—2000 | 1000—1500 i 500—1000 mélységszakasz m j m m Kiterjedés 11 500 km- 32 000 km- 61 440 km2 Az ország területéhez képest 12,5% 35% 65% 62 3—10. táblázat A felsőpannóniai képződmény kiterjedése
