Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.4 Példák a matematikai modellek vízkészletgazdálkodási alkalmazására

V, 106 Ft/10 nop

1——-------1--------r

0 0

,2 0,4

V, 106Ft/10 nap-------1--------------1------—L

0 0,2 W x,

10s m3/10 oop

6—9. ábra. Havi V,(x) népgazdasági veszteséggörbék

a négy gépegység állandó zavartalan üzemét biztosítja, yi kiépítés esetén minden hónapban egy gépegység 10%-os valószínűségű kényszerű üzemszünetére kell számítani. A y\ kiépítés esetén januárban és februárban (amikor a háztartási energiaigény tetőzik) egy gépegység 10%-os valószínűségű, a többi hónapban két gépegység 15%-os és egy gépegység 30%-os valószínűségű vízhiány okozta üzemszünete várható. Az is látható, hogy a különböző kiépítésű tározók gyakorlatilag egyik hónapban sem rontják a természetes vízjárás esetén várható viszonyokat (vagyis az F'j,;\x) görbék a havi vízigénynél kisebb x-ek tartományában mindenütt a megfelelő F[/'k) görbe alatt maradnak). A fölös vízmennyiségek levezetésére y$ esetében az év első három hónapjában, '/•> esetében ezenkívül áprilisban, esetében pedig még decemberben is sor kerül.

A havi Ffk'(V) veszteség-eloszlásfüggvényeket — mivel ezek k = 1, 2, 3-ra a tározónak a hőerőmű adottságaihoz igazodó sajátos üzemrendjéből triviálisan következnek — csak a j'0 esetre kellett külön megszerkeszteni (6—10. ábra).

Ez szemlélteti, hogy (a természetes vízkészlet időbeli szélsőséges eloszlása, továbbá annak következtében, hogy a hőerőmű vízigénye éppen a természetes

6—10. ábra. Havi E;':'")(V) veszteség-eloszlásfüggvények (tározó nélkül)

235