Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.4 Példák a matematikai modellek vízkészletgazdálkodási alkalmazására
kisvízi időszakban a legnagyobb) tározó nélkül a hőerőmű — különösen a nyári hónapokban — a vízkészlet elégtelensége miatt tartós részleges és teljes üzemszünetekre kényszerülne. A vízhiány okozta népgazdasági veszteség várható értéke augusztusban a teljes üzemszünethez tartozó maximális értéket, a 3,2 millió Ft/10 nap-ot is megközelíti (3,0 millió Ft/10 nap), de még januárban is, amikor a vízigény természetes vízkészlet hányadosa a legkisebb, átlagosan mintegy 0,3 millió Ft/10 nap népgazdasági kár várható. Az adott vízigényű hőerőmű az adott helyen tehát csakis tározóval együtt építhető meg. A yk kiépítéshez tartozó évi átlagos FW (V) veszteség-eloszlásfüggvényt az FÍ",/c)(V) függvénynek egyszerű átlagolásával kaptuk (6—11. ábra). Az F.r,e>(V) függvények az F.*- (x) görbékből közvetlenül adódtak, ezért előállításukat nem részletezzük. A yh (Ic = 1, 2, 3) kiépítésű tározóval elhárított népgazdasági veszteség várható értékét a leírt módon számítva, eredményül a 6—3. táblázat értékei adódnak. A 6—3. táblázatban szereplő M(yk) és a 6—2. táblázatból vett B(yk) értékek alapján a 6—12. ábrán megszerkeszthető az M(y) és a B(y) görbe, valamint a kettőjük különbségeként számítandó (6—23) jelű H(y) — M(y) — B(y) népgazdasági haszonfüggvény. A H(y) görbe maximumát y2-nél (V — — 20,5 —1106 m -nél) veszi fel. Ez azt jelenti, hogy az adott körülmények között a ; tározó y2 fokozatú kiépítése mutatkozik a leggazdaságosabbnak (;.<2 = 7opt), ami minden hónapban három gépegység folyamatos üzemét biztosítja. Tekintettel arra, hogy a H(y) görbe a j>2 és a y3 közötti szakaszán csak lényegtelen mértékben marad a y2-höz tartozó érték alatt, elképzelhető, sőt valószínű, hogy a szűkös energiaellátottságra tekintettel a tározót mégsem y2 fokozatnak megfelelő, hanem a y-> és y3 fokozat közötti (vagy éppen y3) nagyságúra építik ki. A tározóval elhárítható népgazdasági veszteség 6—3. táblázat A kiépítés mértékének jele A tározó létesítésével Az évi átlagos veszteség várható értéke elhárított évi átlagos veszteség várható értéke (V) M(yk) = 106 Ft/10 nap 10° Ft/év == E (ro) (V) — E '■'F (V) 106 Ft/év A tározó létesítésével elért évi átlagos népgazdasági haszon várható értéke ti (yk) = M(j-a) - B(yk) 106 Ft/év 7o 1,51 55,1 — — Yi 0,29 10,6 44,5 39,3 Yi 0,08 2,9 52,2 45,4 73 0 0 55,1 45,1 236
