Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.2 Az alkalmazandó matematikai modellek típusai
A (6—2) összefüggés azt jelenti, hogy a modell eredmény szórása az egyep elemek szórásának és az elem szerinti parciális derivált négyzetének szorzataként határozható meg. A tervezési modell kialakítása kezdetén a parciális deriváltak ismeretlenek, így célszerű az egyes elemek szórását olyan kis értékűre csökkenteni, amikor a deriváltak négyzete már nem számottevő. A rendszertervezésben és elemzésben alkalmazható matematikai módszerek és gépi számítástechnika — a régebbi műszaki gyakorlattal szemben, amelyik Rendszerint a vizsgált paraméter átlagértéke alapján döntött — lehetővé teszi a sztochasztikus változók figyelembevételét és a szélsőséges események okozta vízjárási, szerkezettervezési és gazdasági hatások értékelését. Az összetett vízgazdálkodási rendszereket azoknál lényegesen egyszerűbb, azonban főbb vonásokban megegyező viselkedést mutató modellek segítségével vizsgáljuk, összetettebb, bonyolultabb modellel a valóság jobban közelíthető, azonban a matematikai megoldás sokkal körülményesebb. Mivel a hidrológiai-vízgazdálkodási rendszerek általában eléggé bonyolultak, ezért a modellalkotás során valamilyen ésszerű kompromisszum elfogadására kényszerülünk. A vízkészletgazdálkodási rendszerelmélet kérdéseit részleteiben a kiadás alatt levő Vízkészletgazdálkodás c. egyetemi tankönyv tárgyalja. 6.2 Az alkalmazható matematikai modellek típusai A vízkészletgazdálkodási gyakorlatban a feladat jellegétől és az elfogadható kompromisszum mértékétől függően a vizsgálat célja és a modellalkotás módja szerint különböző matematikai modellek alkalmazhatók. A vízkészletgazdálkodásban felhasználható matematikai modellek analóg módon osztályozhatók a vizsgálat célja és a modellalkotás szerint. Így megkülönböztethetünk: elméleti, analitikus, prognosztikus, gazdaságpolitikai és optimalizálási célra szánt modelleket. Csoportosíthatók a modellek aszerint is, hogy csak egy speciális célra alkalmasak-e, vagy több vizsgálat céljára felhasználhatók. Az előbbire valamely vízkészletgazdálkodást szolgáló beruházás esetében a különböző alternatívák közötti választást vizsgáló optimalizációs modell lehet példa, míg a többirányú felhasználhatóságot jól illusztrálja valamely hidrológiai idősor elemzésének problémája. Ha adott valamely folyó vízhozamainak idősora és a modellvizsgálat célja ennek az idősornak az elemzése, akkor vizsgálható az idősor elméleti célból annak megállapítására, hogy a csapadék, a hőmérsékleti viszonyok, a hóolvadás, a folyó szabályozottsága stb. tényezőktől milyen mértékben függ a vízhozam. Elvégezhető a vízhozamok idősorának mate210
