Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.2 Az alkalmazandó matematikai modellek típusai
matikai vizsgálata analitikus céllal is, melynek során például a folyó vízhozamának és bizonyos befolyásoló tényezőnek vagy tényezőknek a kapcsolatát kívánjuk számszerűsíteni, megállapítva ily módon például azt, hogyan változik a vízhozam a vízgyűjtő terület különböző részein lehullott csapadék hatására. Felhasználható ugyanez a vizsgálat előrejelzés céljára is, melynek során az adott meteorológiai viszonyok alapján várható vízhozamot kívánjuk prognosztizálni. A tározás előkészítésénél a modell gazdaság- politikai célokra is alkalmazható; ekkor a kérdés, hogy meghatározott biztonságú tározóképesség eléréséhez milyen műveket kell létrehozni. Végül a vízállások idősorának vizsgálata optimálizációs célokra> is felhasználható, amennyiben a műtárgyak létesítése és fenntartása, a tározási költség, illetve a vízhiányok által okozott károk együttes figyelembevételével a legkedvezőbb megoldást kívánjuk kiválasztani bizonyos preferencia elv szerint, többnyire a költségeket minimalizálva. Általában elmondható, hogy bár vannak matematikai modellek, amelyek valamely felhasználási célnak a többi célnál inkább megfelelnek, azonban a matematikai modellek zömét a többirányú felhasználhatóság jellemzi. A vízkészletgazdálkodásban felhasználható modelleket differenciálhatjuk az általuk felölelt terület nagysága szerint; beszélhetünk az egész országot vagy nagy régiókat (egy folyó vízgyűjtőterülete, valamely nagy vízellátási egység) magukba foglaló makromodellekről, illetőleg egy létesítmény alternatíváit vizsgáló, valamely vízügyi vállalat feladatait modellező, vagy egy település lakosságának, bizonyos ipari és mezőgazda- sági üzemeknek vízigényét prognosztizáló mikromodellekről. A makro- és mikromodellek közötti megkülönböztetés indokolt, mert sok esetben a modellezés eszközei is jelentősen eltérőek a két szférában, de meg kell jegyezni, hogy növekszik a makroszintnél kisebb és a mikroszintnél nagyobb területre vonatkozó modellek jelentősége. A modellek által átfogott vízkészletgazdálkodási feladatok köre szerint megkülönböztethetők a teljes tevékenységet felölelő komplex modellek és a vízkészletgazdálkodásnak csak valamely oldalát, részterületét képviselő — például a vízszükséglet előrejelzésével, egy vízellátási rendszer működésével vagy a vízügyi beruházások pénzügyi vonatkozásaival foglalkozó — modellek. Az idő kezelése szempontjából különbséget tehetünk statikus vagy állapot modellek és dinamikus vagy folyamat modellek között. Az előbbiek a felölelt terület állapotát egy kiválasztott időpontban írják le vagy optimalizálják, míg a dinamikus modellek bemutatják az egyes tényezők időbeli fejlődését és összefüggéseit, egyszersmind többfokozatú döntéseket is lehetővé tesznek. A dinamikus modellekben láncszerű döntések optimalizálása a feladat úgy, hogy az egyes időszakok (döntési fokozatok) döntései a teljes időszak optimumát eredményezzék. Eltérőek a modellek abból a szempontból is, hogy milyen matematikai apparátust használnak fel. Az alkalmazható matematikai eszközök skálája felsorolhatatlanul széles, csak a legfontosabbakat kiemelve említhetők : 14» 211
