Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

5. Víztározás - 5.5 A felszíni völgyzárógátas tározás gazdaságossága

5. A gáttest egységnyi térfogatára eső hasznos tározótér:

jké (5—6)

6. Az egységnyi térfogatú tározott víz értékhozama:

9h = ~ (Ft/m3/év) (5—7)

Sh

E = a tározott víz hasznosítása révén elért évi gazdasági eredmény (többlettermés nettó értéke, vagy a termelt energia nettó értéke stb.)

7. A tározás évi fajlagos ráfordítása:

g, = — (Ft m3, év) (5—8)

Sa

ahol

R — az évi összes ráfordítás.

8. A tározás fajlagos évi jövedelme:

9e = E ~ R =9h — 9r (Ft/m3/év) (5—9)

Eh

Többcélú tározó gazdaságosságának feltétele, hogy a közös célú tározó beruházási költsége kisebb legyen, mint az egyes vízgazdálkodási ágazatok számára szükséges tározók együttes beruházási költsége:

11

B' — g'b ■ S'k <1 —’ ghi ■ Sht = gbi • Shi + gi,2 • S/,2 gim ■ S/in

(5—10)

ahol

B' = a többcélú tározó beruházási költsége

g'b — a többcélú tározó 1 m3 hasznosan tározott térfogatára eső beruházási költség

S'/, = a többcélú tározó hasznos térfogata

gbi = az i-edik tározó 1 m3 hasznosan tározott térfogatára eső beruházási költség

S/á = az i-edik tározó hasznos térfogata.

Erre az adja meg a lehetőséget, hogy 1 m3 hasznos tározótérre eső be- íuházási költség a tározótér nagyságával általában rohamosan csökken az adott tározási lehetőség teljesítőképességi jelleggörbéjének a gazdaságos tározás tartományába eső szakaszán (5—12. ábra). Az ábra több elkészült tározó adatainak figyelembevételével szemlélteti a tározótérfogat és a tározási költség közötti összefüggést, 'de csak a tendenciát tükröző elKri ábrának tekintendő.

198

i