Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.3 Felszín alatti víztározás
5.3 A felszín alatti víztározás A felszín alatti tározás célja — a felszíni tározáséhoz hasonlóan — a térben és időben változó vízkészlet és a társadalom szükségleteiből következő vízigények összehangolása. Megvalósítása során a felszín alatti képződmények pórusait, hézagait vagy hasadékait használják tározás céljára. Szerepe a vízgazdálkodásban újabban mind jelentősebbé válik különösen a vízellátásban, ezért a továbbiakban ezzel kissé részletesebben foglalkozunk. A felszín alatti tározással a természetes felszín alatti vízelőfordulás vízhozamának kiegyenlítését lehet elérni a természetes utánpótlásból, de más vízelőfordulás vízét (pl. felszíni vizet) is a tározásra kijelölt képződménybe lehet juttatni. A képződmény lehet laza üledékes, vagy szilárd hasadékos kőzet egyaránt. A felszín alatti tározást felhasználhatják eredetileg szennyezett vagy nem kielégítő minőségű víz tisztítására is. A felszín alatti tározással kiegyenlített — esetleg növelt — vízhozamot ivóvízellátásra és öntözésre, kisebb mértékben pedig ipari vízellátási célokra egyaránt hasznosíthatják. A tározóképződmény sokfélesége, a tározott víz származásának eltérő volta, a felszín alatti képződményekbe való bejuttatásának különböző módszerei és a többféle felhasználási cél miatt a felszín alatti víztározás egyéb típusainak megnevezése sem egységes, a tervezési, kivitelezési módszereket pedig gyakorlatilag minden esetben külön kell kialakítani. A felszín alatti tározásnak a következő, jellegzetesebb esetei különböztethetők meg: — a természetes vízkészlet kiegyenlítése, — a természetes vízkészlet kiegészítése, — felhasználásra kitermelt vízkészletek kiegyenlítése. 5.31 A természetes vízkészlet kiegyenlítése A felszín alatti vízkészletek kiegyenlítéséhez a tározóteret többnyire ugyanabban a víztartóban alakítják ki, amelyben a kiegyenlíteni kívánt vízkészlet eredetileg is előfordul. A hidrológiai, hidraulikai körülményektől, a víztartó fizikai adottságaitól és az abban elhelyezkedő víz természeti viszonyaitól függően az alkalmazható megoldás módja eltérő. 5.311 Hasadékos víztartó esete A felszín alatti tározásnak ezt az esetét elsősorban a források vízellátási célú felhasználásakor alkalmazzák. A cél az, hogy a forrás természetes, időben változó Q = f(t) vízhozam-idősorát a vízigények valamilyen ettől eltérő F = f(t) idősorához illesszék. Ennek az eljárásnak részletesebb ismerete azért szükséges, mert hazánkban több ilyen felszín alatti tározás valósult meg eddig és továbbiak megvalósítása is várható. A forrás környezetében lejátszódó folyamatok az 5—3. ábrán bemutatott egyszerűsített modellen ismerhetők meg. Az ábrán bemutatott túlbukó forrás esetében a vizet tároló hasadékos összlet (Magyarországon, karsztos területeinken elsősorban mészkő és dolomit) vízzáró kömyezet178
