Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.2 Magyarország víztározói és tározási lehetőségei
5—1. táblázat Magyarország tározási adatai A tározó jellege Teljes tározó térfogat millió m3 Száma db Felület 1000 ha j Kiszolgáltatható | vízhozam m3/s 1970. év Hegy- és dombvidéki tározók 109 173 7,5 Síkvidéki tározók 32 33 4,3 Meder- és hullámtéri tározók 26 5 0,2 Holtágak 50 43 3,3 Összesen: 217 254 15,3 31,0 Halastavak 285 339 24,3 — Mindösszesen: 502 593 39,6 31,0 1985. év Hegy- és dombvidéki tározók 324 420 21,0 Síkvidéki tározók 150 110 15,0 Meder- és hullámtéri tározók 426 6 12,9 Holtágak 50 43 3,3 összesen:950 579 52,2 148,0 Halastavak 550 600 45,8 — Mindösszesen : 1500 1179 98,0 148,0 5.22 Tározási lehetőségek és tervek Magyarország vízgazdálkodása — elsősorban a Tisza vízgyűjtőjén és egyes ipari és bányavidékeken — már elérte a vízkészletek kihasználásának olyan fokát, hogy tározás és vízpótló rendszerek létesítése nélkül a megnövekedett vízigények nem elégíthetők ki a megkövetelt biztonsággal. Vízellátás szempontjából hazai körülmények között a felszíni tározás kiemelkedő jelentőségű. A természeti adottságok hegy- és dombvidékeinken — a VITUKI 1958. évi felmérései szerint [56] —• mintegy 170 db közepes és kisméretű, ezenfelül számos törpe méretű völgyzárógátas tározó létesítését teszik lehetővé, összesen kereken 750 millió ms tározótérfogattal. Ezáltal kb. 25 ms/s-mal lehetne növelni kisvízfolyásaink kisvízi hozamát. Az egyenként vizsgált közepes és kisméretű tározási lehetőségek átlagos térfogata 3—3,5 millió m3, kb. 0,120 m3/s átlagos folyamatos teljesítménnyel. A 10 millió m3 feletti tározási lehetőségek száma mindössze 7 db (Gajapatak, Fehérvárcsurgó, 15 millió m3; Koppány, Koppányszántó 15 millió m3; 174
