Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.2 Magyarország víztározói és tározási lehetőségei
Karasica, Bojárd 18 millió m3; Bán-patak, Bánhorváti-Dédestapolcsány 11 millió m3; Zagyva, Tar 17 millió m3; Pétervásári-Tarna, Szajla 18 millió m3; Parádi-Tarna, Recsk 10 millió m3; illetve az utóbbi kettőt összevonva Tama, Sirdk 25 millió m3). Van még ezeken felül egy, a magyar- országi lehetőségekhez viszonyítva nagy tározási lehetőségünk a perkupái tározó a Bódván (90 millió m3, 3,5 m3/s), de kiépítését a járulékos költségek ez idő szerint még nem teszik gazdaságossá. Magyarország hegy- és dombvidéki, közepes és kisméretű tározási lehetőségeit az 5—2. ábrán tüntettük fel. Hazai viszonyok között a völgyzárógátak átlagosan mintegy 10 m magasak lehetnek és főleg földből vagy kőből épülhetnek. A Gyöngyösoroszi határában épült 0,3 millió m3 térfogatú, törpe méretű, ipari tározó völgyzárógátja 21 m magas. A mátrai regionális vízellátási rendszer Köszörűvölgyi tározójának völgyzárógátja is 21 m magas. A Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer két tározója völgyzárógátjának magassága a Rakaca-völ- gyi tározónál 8,5 m, a Lázbérci tározónál 20 m. A tározók építésére éppen a nagy folyóktól távoleső, vízben legszegényebb területeken van kedvező lehetőség és itt van rájuk a legnagyobb szükség is. Síkvidékeinken a tározók létesítésének nem annyira a természeti adottságok, mint inkább gyakorlati gazdasági szempontok szabnak határt. Országos átlagban 1 m:l/s mezőgazdasági vízszükséglet kielégítése kb. 15 millió m3, 1 ms/s ipari vízszükséglet kielégítése pedig kb. 25 millió m3 tározóteret igényel. A tározóépítés fejlesztését az Országos Vízgazdálkodási Keretterv [63] és az OMFB vízgazdálkodási műszaki fejlesztési koncepció [47] irányozza elő 1985-ig. A tervek szerint 1970—1985 között összesen kereken 1000 millió m3 térfogatú hegy- és dombvidéki, síkvidéki, medertározó és halastó épül ki. Így 1985-ben az országban összesen mintegy 1500 millió m3 (5—1. táblázat), 2000-re 3500 millió m3 vízmennyiség tározására lesz lehetőség. Ezzel az ország területére vonatkoztatott fajlagos tározótérfogat az ezredfordulóra 37 mm-re emelkedik, ami már összemérhető a nagy vízgazdálkodási rendszerek tározási színvonalával. A fejlesztést túlnyomórészt a Tisza vízgyűjtőjére irányozták elő. A Magyarországon távlatilag megvalósítható szorosan vett tározási lehetőség halastavak és egyéb tározási lehetőség nélkül a Keretterv alapján amint az 5—2. táblázatból kitűnik, kereken 1700 millió m3-re tehető. A táb5—2. táblázat Magyarországon megvalósítható víztározási lehetőségek a Keretterv alapján Duna, Dráva vízgyűjtőjén Tisza vízgyűjtőjén Magyarország 383 millió m3 1279 millió m3 1662 millió m3 Megjegyzés: halastavak és egyéb nem szoros értelemben vett tározók nélkül 175
