Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.2 Magyarország víztározói és tározási lehetőségei
e) többéves tár ozás, száraz és nedves évek vízkészletében mutatkozó ingadozások kiegyenlítésére. A tározás hatása abban nyilvánul meg, hogy általa a vízfolyás vízjárása egyenletesebb, szabályosabb lesz. Ha olyan méretű tározóteret létesítünk, amelynek segítségével a vízhozam évi középértékét állandóan ki lehet szolgáltatni, a vízjárást teljesen szabályoztuk. Részleges szabályozást végzünk, ha az évi középvízhozamnál kisebb vízhozam folyamatos kiszolgáltatását érjük el. Ehhez képest beszélhetünk 50, 75, 90%-os szabályozásról, ami azt jelenti, hogy a tározóból kiszolgáltatható folyamatos vízhozam 50, 75, illetve 90%-a a sokévi átlagos vízhozamnak. 5.2 Magyarország víztározói és tározási lehetőségei 5.21 Meglevő tározók A legrégibb jelenleg is működő hazai felszíni tározó a Miskolc-lilla- füredi Hámori-tó, amely valószínűleg az 1810-es években létesült és később többször átépítették, bővítették (ezt megelőzően már 1770 körül is volt itt egy tározó). A századforduló táján, majd a két világháború között az ország jelenlegi területén 10 jelentősebb, de csak 30—800 ezer m3 térfogatú dombvidéki és egy 2 millió m3-es síkvidéki tározó épült, nem számítva a halastavakat és a holtág-tározókat. 1970-ben 254 mesterséges víztározó működött hazánkban, összesen 217 millió m3 teljes tározó térfogattal (5—1. táblázat). A kiszolgáltatható többletvízhozam 31,0 m3/s. A tározók átlagos térfogata 860 ezer m3. Túlnyomó többségük szoros értelemben vett (33 körtöltéses és 173 völgyzárógátas) tározó) mi)g 43 holtág és 5 medertározó. A tározók hasznos térfogata az előbbi sorrendben 141, 50 és 26 millió m3. Rendeltetésüket tekintve 35 elsősorban ipari, a többi pedig elsősorban mezőgazdasági (belvíz, öntözővíz tározási) célokat szolgál, de pontos szétválasztás a célokat tekintve nem lehetséges, mivel a tározók mintegy 2/3-a összetett célú. A tározók legnagyobb részt kis- és mikrotározók, az utóbbiakból 46 tározónak a hasznos térfogata 100 000 m3-nél kevesebb. A Duna-völgyben 134 (53%), a Tisza-völgyben 120 (47%) tározó található. A tározott hasznos vízmennyiség 80%-a a Tisza völgyére (174 millió m3), míg 20%-a (43 millió m3) a Duna völgyére jut. A halastavak kiterjedése — a már említett emeltszintű halastavakat is figyelembe véve — 1970-ben együttesen mintegy 33 000 ha. összesen mintegy 285 millió m3 vizet tároznak és pótvíz-igényük augusztus hónapban 11,4 m3/s. Valamely vízgazdálkodási területegységen a felszíni tározás fejlettségi fokát bizonyos mértékig jellemzi a tározók össztérfogatának a területre vonatkoztatott, mm-ben kifejezett fajlagos értéke. Ez az érték hazánk területére vonatkoztatva kb. 5 mm. 173
