Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.1 A víztározás és létesítményeinek csoportosítása
Tározó nemcsak a felszínen, hanem a fedőrétegben, sőt a felszín alatt is létesülhet. a) Felszíni tározók — hegy- és dombvidéki tározók, amelyek tározóterét rendszerint völgyelzárás segítségével alakítják ki, de előfordul a síkvidéki tározókhoz hasonló körtöltéses tározás is, — síkvidéki tározók, amelyek kialakíthatók folyók medrében vízlépcsők felett, folyók hullámterén, nyárigátak mögött, holt medrekben, terepmélyedésekben, körtöltéses körülzárással. b) Fedőrétegbeli tározó, amely a talaj természetes tározóképességének fokozása és annak kihasználása útján alakítható ki. c) Felszín alatti tározók, főleg kavicsmezőkben és karsztos kőzetekben létesíthetők. Szoros értelemben véve csak a felszíni tározókat szokás „tározó”-nak nevezni, sőt közülük is csak azokat, amelyek víztartaléka nem a tározótéren belül hasznosul, hanem azt rendeltetésszerűen elvezetik. Nem tekintik tehát szoros értelemben vett tározónak a „halastavak”-at, továbbá a víziszárnyas- tenyésztésre, nádtermelésre, üdülési és sportcélokra stb. létesült „mesterséges tavak”-at, amennyiben ezek nem szolgálnak egyben más célt is (árvízvisszatartást, az elvezetett víz hasznosítását stb.). A síkvidéki és a hegyvidéki tározás, vagy más’ kifejezéssel élve a körtöltéses és a völgyzárógátas tározás különböző feltételei közül kiemelendő, hogy a síkvidéki tározásnál az élővízhez való közelség, a kört minél jobban megközelítő alakú tározótér, mezőgazdaságilag minél kisebb értékű terület a gazdaságos tározás előfeltétele. A hegyvidéki tározás viszont annál kedvezőbben létesíthető, minél rövidebb, jó alapozásra alkalmas helyen létesített gáttal, minél nagyobb, bő csapadékú vízgyűjtőt zárhatunk el. A síkvidéki tározás általában kedvezőtlenebb a hegyvidéki és dombvidéki tározásnál, mert a sekély vízmélység folytán nagy területen is viszonylag kevés víz tárolására ad lehetőséget és párolgási vesztesége a tározóit vízhez viszonyítva igen nagy. A felszíni tározókat térfogatuk nagysága szerint az alábbi csoportosítás szerint szokás kategorizálni: A tározás célja és az alkalmazott tározó típus bizonyos mértékig összefügg egymással. Pl. ivó- és ipari víz tározásra elsősorban hegy- és dombtörpetározók (mikrotározók) kistározók közepes tározók nagy tározók óriástározók 171
