Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.1 A víztározás és létesítményeinek csoportosítása
ténő levezetésére, vagy a vízhozam növelésére a hígításhoz szükséges mértékben). A szükséglet és a fogyasztás összhangba hozható tározás nélkül is, ha a vízhasználatok olyan természetűek, hogy nem követelik meg a teljes egyidejűséget, hanem csúcsfogyasztásaik időpontját alkalmas időközzel eltolhatjuk. Az 5—1. ábra a) és b) részének összehasonlítása mutatja, hogy két azonos mértékű vízhasználat együttes vízszükségletét jelentékenyen csökkentett csúcsértékekkel lehet kielégíteni, ha az igények kielégítése At időeltolással történik. Öntözőrendszerek egy-egy vetésforgót kiszolgáló, utolsórendű csatornáinál is lehetőség nyílik ilyen vízigény mérséklésére. Általában azonban ez az eljárás csak kisebb mértékű vízhiányok csúcsértékeinek áthidalása esetén vezet célra. 5.1 A víztározás és létesítményeinek csoportosítása A tározó: olyan létesítmény, amely alkalmas a víz rendszeres befogadására, tartalékolására és szolgáltatására, a tározás céljának megfelelően. A tározó, mint létesítményrendszer (tározótér, gát, vízkivételi mű, árapasztó, alvízcsatorna, felvízcsatorna, Védőterület stb.) konstrukciós megoldása, létesítésének módja és üzemelése a műszaki hidrológia, a vízépítés és a vízgazdálkodási üzemvitel ismeretanyagának körébe tartozik. Itt a tározás néhány vízkészletgazdálkodási és közgazdasági vonatkozású kérdésével foglalkozunk és a tározás hidrológiájának a vízkészletgazdálkodás szempontjából jelentős egyes elemeit foglaljuk össze. Térbeli elrendezésüket tekintve a következő tározótípusok különböztethetők meg: a tározók lehetnek átfolyó jellegűek és megcsapoló jellegűek, valamint vegyes, átfolyó és megcsapoló jellegűek aszerint, hogy közvetlenül csapadékvíz felfogására, illetve vízfolyásra települtek, vagy pedig teljesen, illetve részben mesterségesen odavezetett vízből táplálkoznak. A tározás célja szerint megkülönböztethető — vízhasznosítású célú tározás, éspedig a következő rendeltetéssel: ivóvízellátás, ipari vízellátás, növényi tápvízellátás (víztartalékképzés a talajban), öntözővíz-ellátás, sás- és nádtermelés, hal- és víziszárnyas tenyésztés, egyéb tápvízellátás (hajózó víz, élővíz, hígító víz stb.), vízerőhasznosítás, szivattyús energiatározás; — vízrendezési célú tározás, éspedig a következő rendeltetéssel: árvízvisszatartás (árvízcsúcs csökkentés), belvízvisszatartás (belvízcsúcs csökkentés), szennyvízvisszatartás. 170
