Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Vízgazdálkodás és hidrológia
már a hasznosítható természetes vízkészletek mennyiségében is jelentkezik. Emellett az emberi tevékenységgel összefüggő környezeti hatások lényegesen megváltoztatják a vizek minőségi viszonyait, korunkban a gyors ütemű műszaki-tudományos haladás, az iparosodás, a kemizálás és a városiasodás kedvezőtlen velejárójaként meggyorsult a vizek elszennyeződési folyamata. E kérdéssel részletesebben a 4.6 fejezet („A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásbán’') foglalkozik. Itt csupán az emberi tevékenységnek a vízháztartási mérleg egyes elemeire gyakorolt hatásával foglalkozunk. Az emberi tevékenység hatásának vizsgálatát napjainkban különösen a vízigények állandó növekedése sürgeti, de a vízkárelhárítás szempontjából is alapvető jelentőségű a lefolyási viszonyok megváltozása a vízgyűjtő területen az emberi beavatkozás hatására. A kutatásoknak arra kell irá- nyulniok, hogy a hatások ismeretében megtervezendő mesterséges beavatkozásokkal hogyan oldható meg a vízigények optimális kielégítése és a vízkárok elhárítása. Így tanulmányozni kell egyfelől a hasznosítható vízkészletet csökkentő, másfelől a készletet növelő emberi tevékenységet [18]. Az emberi tevékenység a vízháztartási mérleg elemeiben a vízgyűjtő területen és a vízhálózatban idéz elő változásokat. A vízgyűjtő területi beavatkozások következtében megváltozhat — a vízgyűjtő terület kiterjedése (vízátvezetés stb.), — a domborzat (tereprendezés, vízmosáskötés, feltöltődés stb.), — a talajviszonyok (talajjavítás, mélyszántás, sáncolás, műtrágyázás, öntözés stb.), — a növénytakaró (erdőirtás, erdősítés, legelők, rétek feltörése, újabb kultúrnövényfajták termelése stb.), — az éghajlati jellemzők (különösen a mikroklimatikus elemek, így pl. a harmat, zúzmara, dér képződése, a kisugárzás, a természetes térfelszín párolgása és a növényzet párologtatása, a hótakaró kialakulása, a szélviszonyok, a felszín hőháztartási mérlege stb.), — a terület vízhálózata (lecsapoló és öntözőcsatornák építése, tározók, halastavak létesítése, mocsárlecsapolások, forrásfoglalások stb.), — a lefolyás és a terület vízkészlete (felszíni és felszín alatti lefolyás, tározódás stb.). A vízhálózatban jelentkező mesterséges beavatkozások lehetnek — vonalmenti (folyószabályozás, partvédelem, árvízvédelmi gátak stb.), — helyi vagy területi (duzzasztók, zsilipek, szivattyútelepek, tározók Stb.). . Lpr A vízhálózatban történő beavatkozással kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy annak hatása még helyi beavatkozás esetén is kiterjed a vízgyűjtő terület kisebb-nagyobb térségére. Pl. a felszín alatti vízzel való kapcsolat révén, vagy a műtárgyak, létesítmények hatása folytán egész folyószakaszokat, folyórendszereket, csatornahálózatokat érinthet. Az említett beavatkozások hatását természetesen nem lehet egy vagy több tényezőre leszűkíteni. A bekövetkező változások újabb változásokat 16
