Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban

Megfordítva a kérdést, el­térő megengedhető határszeny- nyezettségi koncentráció (Y/() ismeretében méghatározható az a Qn határvízhozam (illetve meg­felelő vízhozamtartóssági adatok ismeretében annak tartóssága), amelynél kisebb vízhozam ese­tén a szóban forgó vízminőségi komponens értéke az Yh határ­értéket meghaladja. Vagyis Qn = — . (4—21) Yh — a Yh és Q/, grafikus meghatáro­zása — ez összefüggés ismeretében — a 4—18. ábrán látható módon történhet. A bemutatott összefüggés adott szennyvízterhelési viszonyokra vonat­kozik. Kérdés, hogy milyen formában módosul ez, ha az adott szennyvíz­terhelési viszonyok pl. új gyár (azaz új szennyvízforrás) telepítése követ­keztében megváltoznak. Képzeljük el, hogy valamely vízfolyás adott szel­vényében egy új ipartelep szennyvizeit engedjük a befogadóba (4—19. ábra). A szelvény fölötti szakaszon rendelkezésre áll a vízhozam és a víz­minőség valamely komponense közötti összefüggés Y/ = a+ —. (4—22) ' Q, A szennyvízbevezetés minősége (YSÍ) és mennyisége (QS2) adatokkal jel­lemezhető. A szennyvízbevezetés alatti folyószakaszonYa és Qf -j- Qs, ada­tok jellemzik a mennyiségi és minőségi viszonyokat. Fenti mennyiségek között az anyagmérleget az Ya(Q, + Qsz) = YfQ, + YszQsz (4—23) összefüggés fejezi ki. Az előbbiek figyelembevételével ez a következő alak­ban írható Y„(Qi -}- Q,,) = aQf b + YSZQS, = aQf -f- fib (4—24) ahol b + YS2QSZ ß=—b~ az új és régi szennyvízterhelés viszonya. Amennyiben Qsz Q/v vagyis a szennyvízbevezetésből szánnazó víz­hozamváltozás a befogadó vízhozamához képest elhanyagolható, akkor a 4—19. ábra. Üj szennyvízbevezetés sémája, szennyvíztisztítás nélkül 119

Next

/
Thumbnails
Contents