Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban
Of 4—20. ábra. Vízhozam és valamely vízminőségi komponens közötti összefüggés grafikus ábrázolása új szennyvízbevezetés esetén (4—24) összefüggés az alábbiakban módosul (4-—20. ábra) YUQ, = aQf —(— b -f- YgzQsz = = aQf + ßb (4—25) Az ismertetett gondolat- menet segítségével Hock [27] szerint a befogadó jellemző értékeinek ismeretében meghatározható egyrészt a befogadó további terhelhetősége, illetve az újonnan létesítendő szennyvíz- tisztító telepek szükséges tisztítási hatásfoka. Tételezzük fel, hogy egy adott vízfolyás adott szelvényében egy új ipartelep szennyvizeit. t]sz hatásfokú tisztítás után engedjük a befogadóba (4—21. ábra). A szelvény feletti szakaszt az Yf = a + -h- (4—26) Qf összefüggés jellemzi. A szennyvízbevezetés alatti folyószakaszon az anyagmérleg Yah(Qf T~ Qsz) = — Y fQf + (1 — t]sz) YSZQSZ (4—27) ahol Yah a szóban forgó vízminőségi komponens legmagasabb megengedett értéke a kérdéses szelvényben, r)sz pedig az Ya/j biztosításához szükséges tisztítási hatásfok, amely a aQf -j~ b -j- YszQsz — Yah(Qf + Qsz) Vsz= y o 28) 1 sz'Vsz alakban fejezhető ki. A ijsz értéke — többek között — a szennyvízbevezetés feletti folyószakasz vízhozamának is függvénye. ysz értékének ismeretében nyilatkozhatunk például afelől, hogy a szóban forgó telepnél milyen vízhozamviszonyok mellett elegendő a mechanikai tisztítás'. Bevezetve az 4—21. ábra. Üj szennyvízbevezetés sémája tisztítás esetén 120
