Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 4. A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat
a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) végzik, amelyek így állam- igazgatási és gazdasági ágazati (gazdaságirányítási) főhatóságok egyszerre. Ha egy konkrét gazdálkodó egység tekintetében az ágazati irányítási és az államigazgatási szervezeti felügyeleti jogkör a fölérendelt főhatóságnál egybeesik: a minisztérium (országos hatáskörű szerv) az illető gazdasági egység tekintetében egyaránt gyakorolja az ágazatirányítási jogkört és az állam tulajdonosi jogait (pl. az OVH a vízgazdálkodási ágazatba tartozó vízgazdálkodási vállalatok fölött). Ha viszont a gazdasági ágazat tekintetében illetékes és a gazdálkodó egység szervezeti felügyeletét ellátó minisztérium egymástól különböző (pl. az építőipari ágazatba sorolt vízügyi vállalat fölött az ágazatirányítási jogkör az építésügyi és városfejlesztési minisztert, a szervezeti felügyeleti [tulajdonosi] jogkör az OVH elnökét illeti meg), úgy az ágazati miniszteri jogkör általában a felügyeletre illetékes miniszterrel együttesen, a felügyeleti (tulajdonosi) jogkör többnyire az ágazati miniszterrel egyetértésben gyakorolható. A gazdasági feladatkörű főhatóságok jogköre ennek megfelelően két viszonylatban érvényesül, éspedig mint a) ágazatirányítási jogkör, és b) felügyeleti (tulajdonosi) jogkör. Az előbbi — a gazdasági ágazat irányítása — az adott gazdasági ágazatba sorolt szervek fölött szervezeti alárendeltségüktől függetlenül gyakorolt, a gazdasági tevékenység természetének megfelelően szabályozott irányító funkció. Az utóbbi — a szervezeti felügyeleti — jogkör az állam- igazgatási szervezet élén álló főhatósághoz szervezeti alárendeltségben tartozó igazgatási és gazdálkodó szervek fölött egyaránt gyakorolt, a szerv egész működését, általános, valamint szakirányú és gazdasági tevékenységét átfogó felügyelet. Ez a gazdálkodó szervek tekintetében egyben az állam tulajdonosi jogkörének gyakorlását is magában foglalja, éspedig tekintet nélkül arra, hogy a szerv melyik gazdasági ágazat körébe tartozik. A gazdaságirányítási jogkör tartalmát alkotó funkciók — a gazdasági tevékenység sajátos jellegének és az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően — részint közvetett gazdasági eszközökből (szervezés, köz- gazdasági szabályozó eszközök alkalmazása stb.), részint közvetlen hatósági eszközökből (hatósági ráhatás, ellenőrzés, utasítási jog stb.) állanak. Az ágazatirányítási jogkörnek ezeket az általános tételeit a vonatkozó jogszabály (2038/1967. Korm. hat.) rendelkezései alapján a vízgazdálkodási ágazatra alkalmazva, az ágazati főhatósági feladatot és jogkört a következőkben tekintjük át. 56
