Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 4. A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat
okokból, a vízgazdálkodást a gazdasági reform során „a mezőgazdaság, erdő- gazdálkodás, vízgazdálkodás” népgazdasági ágba sorolták mint külön ágazatot. A népgazdaság ágazati rendszere jelenleg nyolc népgazdasági ágra (1. ipar, 2. építőipar, 3. mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízgazdálkodás, 4. szállítás és hírközlés, 5. kereskedelem, 6. személyi és lakásszolgáltatás, 7. egészségügyi és kulturális szolgáltatás, 3. közigazgatás és egyéb szolgáltatás) és ezen belül 26 ágazatra tagozódik, amelyeknek egyike a víz- gazdálkodás. A 3. ábra feltünteti a vízgazdálkodás helyét is a népgazdasági tervezés ágazati rendjében. Az új gazdasági mechanizmus a korábbi, központi tervutasításokon alapuló irányítás helyett a népgazdasági tervezés és a piac szerves összekapcsolását valósítja meg, és a gazdaságirányítás közvetlen módszerei mellett a közgazdasági szabályozó eszközök alkalmazását, a széles körű vállalati önállóságot és anyagi érdekeltséget helyezi előtérbe. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között lényegesen megnövekedett az ágazati államigazgatási tevékenység jelentősége. A gazdálkodó szervekre, annak érdekében, hogy az egyes gazdasági ágazatokban a gazdaságpolitikai elvek, a műszaki haladás irányelvei, az ágazat gazdálkodási módszerei, fejlesztési célkitűzései tervszerűen, összehangolt módon érvényesüljenek, a közvetett közgazdasági szabályozó eszközök alkalmazásán túlmenően, többnyire az általános érvényű hatósági szabályok, előírások, az ezeken alapuló jogok és kötelezettségek, valamint ezek betartásának ellenőrzése útján lehet befolyást gyakorolni. Az ágazati irányítás szempontjából a kormány kilenc gazdasági ágazatot különböztetett meg. Ezek a következők: 1. nehézipar, 2. kohó- és gépipar, 3. könnyűipar, 4. közlekedés, posta, távközlés, 5. építésügy, 6. mezőgazdaság, erdészet és élelmiszeripar, 7. belkereskedelem, 8. külkereskedelem, 9. vízügy. Ez is mutatja, hogy az ágazati irányítás, tehát a tevékenység műszakigazdasági jellege szerinti irányítás szempontjából való osztályozás eltér a népgazdasági tervezés szempontjából történő ágazati osztályozástól. A vízgazdálkodási feladatok megoldását egyes esetekben igazgatási (hatósági) funkciók is szolgálják. Jogi eszközök szabályozzák a vízgazdálkodás szervezetét, e szervezetek létrehozását, feladatkörét, működését és egymáshoz való viszonyukat. A vízgazdálkodási tevékenység során az állam és az érdekeltek (állami gazdálkodó szervek, szövetkezetek, társadalmi szervek, állampolgárok stb.) között keletkező jogviszonyokat is hatósági tevékenység rendezi. 54
