Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 3. A vízgazdálkodás sajátosságai és munkafolyamatai

víz minőségének romlása ne csökkentse a hasznosítható készletet, vagy a különböző célú hasznosítási lehetőségeket.

Ezt nemcsak gazdasági, hanem közegészségügyi, esztétikai, sport- és üdülési szempontok is indokolják. Ugyancsak fontos társadalmi érdek — a vízkészlet relatív csökkenésének megakadályozásán túlmenően — a készletnek egy adott térségen belüli abszolút növelése, elegendő mennyiségű és kielégítő minőségű víz hozzávezetésével. A szennyezett víz tisztítását mindkét esetben vízgazdálkodási munkafolyamatok révén valósítják meg, akár maguk a vízhasználók (ipartelepek, üzemek stb.), akár azok a közüzemek, víz- és csatornaművek, amelyeknek gazdasági feladata a közcélú víztermelés. A szennyvizek tisztításakor mechanikai, kémiai vagy biológiai eljárásokat, illetve azok kombinációját alkalmazzák. A legkedvezőbb módszer megválasztását egyrészt a víz szennyezettségének foka és jellege, másrészt a befogadó vízjárása, szennyvízzel való terhelhetősége szabja meg.

A szennyvíztisztítás mellett a szennyvizek elvezetése is része a vízkészletek minőségi védelmének és egyben a káros és fölösleges mennyiségű és minőségű vizek térbeli áthelyezésének. A cél itt az, hogy a szennyvizeket térben, időben, mennyiségben és minőségben, optimális műszaki-gazdasági hatékonysággal, a készletek további hásznosítása szempontjából a legkedvezőbb módon vezessék vissza a természetes vízkészletbe. A víz szállítása ebben az esetben a vízkészletet védő, a hasznosítható vízkészletet növelő vízgazdálkodási munkafolyamat keretében, technológiai szállításként valósul meg. A szennyvizek szállításakor a tisztításukhoz használatos munkaeszközöket (csatornákat, tisztítótelepeket és azok berendezéseit) zömükben vízépítési és vízgépészeti munkafolyamatokkal állítják elő.

ad 6. Az árvizek és belvizek kártételei elleni védelemmel összefüggő tevékenység különösen jellegzetes vízgazdálkodási munkafolyamat. Az árvíz és belvíz okozta gazdasági és egyéb kár a más elemi csapások okozta károkhoz viszonyítva lényegesen nagyobb és előfordulási valószínűsége gyakoribb, időszakonként visszatérő jelenség. Elhárításának munkaeszközei a védelmi művek, berendezések, az aktív árvíz- és belvízmentesítés gépei, felszerelései, anyagai.

Az árvíz és a belvíz okozta kár elhárítása, illetve csökkentése szempontjából a korszerű vízgazdálkodásban mind nagyobb a jelentősége a vízgazdálkodási munkafolyamatok komplexumának — amelyek által az ember a víz természeti körforgására szabályozólag hat, és nagy területek lefolyási viszonyait megjavítja (erdősítés, korszerű agrotechnika, tározás, vízvisszatartás a talajban stb.). E munkafolyamatok termelési eredménye részint a víz megjelenési formájának, mozgásának, anyagi tulajdonságainak hasznosítása a személyes vagy a termelő fogyasztásban, részint pedig a károso46