Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 3. A vízgazdálkodás sajátosságai és munkafolyamatai
dástól megóvott érték. A vízkárelhárítás termelő jellege megmutatkozik abban is, hogy lehetővé teszi a társadalom anyagi javainak gyarapítását újabb munkaeszközökkel. E munkák ugyanis a vízkártól védett területeken termőterületet szabadítanak fel a mezőgazdasági termelés számára, megteremtik a feltételeket a települések, üzemek, közlekedési útvonalak létrehozásához, vagy a földnek mint termelőeszköznek a termelőképességét javítják a fölösleges víz elvezetésével és az árvíz elleni védelemmel. Különösen nyilvánvaló a vízkárelhárítási munkafolyamatok termelő jellege olyan esetekben, amikor a vízkárelhárítás és a vízhasznosítás összefonódik, a vízkárelhárítás egyben a vízhasznosítást is szolgálja, pl. a belvízgazdálkodásnál a levezetett belvíz egy részének visszatartása és hasznosítása öntözésre vagy halastavak vízpótlására. ad 7. A vízgazdálkodási munkafolyamatokhoz szorosan kapcsolódnak munkaeszközeik, a vízi építmények, védelmi müvek, berendezések, anyagok stb. Ezeket legtöbbször vízépítési és vízgépészeti munkafolyamatok révén létesítik. Azokat az eszközöket (építési szerkezeteket, gépeket, berendezéseket, anyagokat stb.), amelyeket akár vízépítési, -gépészeti, akár kémiai eljárások formájában a természetes vízviszonyok szabályozására, átalakítására alkalmazunk összefoglalóan hidrotechnikai eszközöknek nevezzük. Az építési anyagok és szerkezetek mint munkaeszközök felhasználása a vízgazdálkodásban éppúgy nem determinálja elsődlegesen a vízgazdálkodással összefüggő munkafolyamatok technológiai és közgazdasági jellegét, mint ahogyan az olajbányászatnak és olajfinomításnak vagy az ércbányászatnak és kohászatnak sem elsődleges meghatározója, hogy e természeti kincsek kinyerésekor és feldolgozásakor egyéb munkaeszközök mellett építési szerkezeteket is felhasználnak. A lényeg itt is, mint a vízgazdálkodásban: a természeti javak kinyerésével és feldolgozásával kapcsolatos technológiai folyamatok jellege és célja. A vízgazdálkodási építményeket az egyéb építményektől az is megkülönbözteti, hogy míg az egyéb építmények általában térelhatároló vagy teherhordó szerkezetként töltik be szerepüket, addig a vízgazdálkodási létesítmények csakis a vízzel kapcsolatban, azzal kölcsönhatásban, rendszerint a vízgazdálkodás természetes termelőfolyamataihoz és természetes munkaeszközeihez kapcsolódva fejtik ki funkciójukat. A természetes vízviszonyok megváltoztatására alkalmazott hidrotechnikai eszközök — köztük a vízépítési létesítmények, szerkezetek — egyfelől szinte a természet részeivé válnak, másfelől a vízgazdálkodási termelő47
