Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 8. A vízgazdálkodás fejlesztési tendenciái
A nemzeti jövedelem évi növekedési üteme előreláthatóan 5—6% között alakul. Az ipar évi átlagos növekedési üteme a számítások szerint 5—6% között lesz. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban fejlődnek egyes nagy vízhasználó iparágak, mint pl. a villamosenergia-, az élelmiszer- és a vegyipar. A mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése mellett a mezőgazdasági termelés évenként átlagosan 2—3%-kal növekszik, iparszerűvé válik, az állattenyésztés koncentrálódik, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar térbelileg közvetlenebbül kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. A városiasodási folyamat gyorsulása tovább fokozódik. A távlati időszak végére az ország 11 millió főnyi lakosságának mintegy 60%-a lesz városlakó. A vázolt társadalmi-gazdasági fejlődés hatásaként a vízgazdálkodásban a következő Jobb tendenciákkal kell számolni. Az életszínvonal emelkedésével, az ipari termelés növekedésével, a mezőgazdasági termelés belterjesebbé válásával az egy lakosra jutó fajlagos vízhasználat évi mennyisége lényegesen emelkedik (1970-ben az egy lakosra jutó 515 m3 fajlagos vízigény 1985-re, a számítások szerint több mint kétszeresére nő). A vízlefolyás szabályozása központi feladattá válik. Ennek keretében nemcsak a lefolyás gyorsítása, hanem a vízhozamok természetes lefolyásának komplex módosítása, részint lassítása, részint gyorsítása, a vízkészletek tárolása lesz a legfontosabb megoldandó feladat. A vízigények koncentrálódnak és a helyi vízkészletek kimerülése fokozottan szükségessé teszi nagy területekre kiható vízpótló rendszerek, tározók, összefüggő tározórendszerek, más vízgyűjtő területről történő vízátvezetések létesítését. A vízhiány pótlására több jelentős nagylétesítmény, vízpótló mű megépítését irányozza elő a távlati fejlesztési koncepció (csongrádi és a vásárosnaményi vízlépcsők, a Körösök csatornázása, a Duna—Tisza csatorna megépítése stb.). Emellett törekedni kell a helyi vízkészletek hatékony hasznosítására. Ezt segíti elő a kis víztározók tömeges építése, főként az ország hegy- és dombvidéki területein. A településhálózat, a településszerkezet és a vízmüvek fejlesztése között fokozottabb összhangra kell törekedni. A városi funkciót betöltő települések vízmüveinek fejlesztése mellett elsősorban a városiasodó községek és jelentősebb faluközpontok vízmüveinek fejlesztését irányozza elő a távlati terv. Az életszínvonal emelkedése, a szociális és kulturális fejlődés hatásaként, a ritkábban lakott területekre is növekvő mértékben ki kell terjeszteni a vezetékes vízellátást. Törekedni kell a vízellátás, a csatornázás és a szennyvízkezelés összehangolt, arányos fejlesztésére. Meg kell szüntetni a csatornázás és a szennyvízkezelés viszonylagos elmaradottsá250
