Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 1. A víz szerepe a társadalom életében

társadalmi környezettel összefüggésben is vizsgálnunk kell. A víz nemcsak a természet terméke, hanem egyben része a társadalmi újratermelési folyamatnak is, melynek lényege az anyagi javak termelésének állandó megismétlődése, a termelés folytonosságának állandó fenntartása és megújulása, rendszerint magasabb szinten.

Nemcsak a termelésbe és a fogyasztásba már bevont víz tekinthető gazdasági tényezőnek, hanem a vizet gazdasági értelemben már természetes állapotában is a társadalom vagyonát alkotó javak részének kell tekinteni, mely hozzátartozik a társadalom „potenciális” gazdagságához.

1.2 A VÍZ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE

A víznek igen fontos és sokrétű szerepe van a társadalom életében, a gazdaság fejlődésében. A víz és a társadalom állandó kölcsönhatásban van egymással. A társadalom és a víz kapcsolata három formában jelentkezik. Egyfelől mint vízhasznosítás: a víz megjelenési formáiban, biológiai, fizikai, kémiai sajátosságaiban rejlő, gazdaságilag hasznos tulajdonságok kiaknázása, másfelől mint vízkárelhárítás: a víz romboló ereje, a fölösleges és káros mennyiségű és minőségű víz elleni védelem és végül mint az emberi tevékenység visszahatása a természeti környezetre, a természetes vízviszonyok megváltoztatására.

A társadalmi-gazdasági fejlődés, a társadalmi-gazdasági környezet és a természeti környezet sokoldalú kapcsolatának számos vonatkozása ösz- szefügg a vízviszonyokkal. A termelőerők fejlődése és koncentrálódása, a társadalom szociális és kulturális színvonalának emelkedése, a vízkészletek fokozott felhasználásával jár. A társadalom víz iránti igénye, a víznek mint nyersanyagnak, munkaeszköznek szerepe a termelésben, a termelő fogyasztásban és a víz felhasználása személyes fogyasztásra egyre nő és mindinkább befolyásolja a termelőerők fejlődését, a gazdasági növekedést, az életkörülményeket. A vízkárelhárítás jelentősége is egyre fokozódik, mert a káros mennyiségű és minőségű vizek a társadalom anyagi, kulturális fejlődésével mind nagyobb társadalmi értéket veszélyeztetnek. A víz- gazdálkodás, miközben a társadalom javára felhasználja a víz hasznos tulajdonságait és csökkenti kártételeit, mélyen beavatkozik a természetbe, a természetes hidrológiai viszonyokba és a természeti környezetet jelentős mértékben megváltoztatja. Gyakran és lényegesen módosíthatják a természetes vízviszonyokat nem vízgazdálkodási célkitűzéssel végzett gazdasági tevékenységek is (pl. erdőgazdálkodás, városiasodás, bányaművelés stb.).

18