Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 1. A víz szerepe a társadalom életében

A vízhasznosítás a kielégített szükséglet jellege szerint két fő csoportba sorolható:

aj a víz felhasználása személyes fogyasztásra, a lakosság követlen víz- szükségletének kielégítésére (ivó- és háztartási víz, üdülést, egészségügyi és sport célokat szolgáló víz stb.);

b) a víz felhasználása termelő fogyasztásra, a víz anyagi tulajdonságainak, potenciális és mozgási energiájának hasznosítása az anyagi javak termelési folyamatában (ipari és mezőgazdasági termelésben, vízi szállításban, vízi energia és geotermikus energia hasznosításában).

A víz kedvező (aktív) társadalmi-gazdasági szerepe a közvetlen szükségletek kielégítésében és a termelésben jut kifejezésre. A víz elsősorban közvetlen személyi fogyasztási szükségletet elégít ki, egyéni használati jószág, amelyet az ember ivóvízként és a táplálékkal együtt fogyaszt, tisztálkodásra, tisztításra és házi szennyek elvezetésére használ. A gyógyvizek mint a legősibb gyógyszerek, a hévizek és gyógyfürdők mint gyógytényezők fontos szerepet töltenek be az egészség fenntartásában és helyreállításában. A víz kollektív társadalmi szükségleteket is kielégíthet az üdülés és a vízi sport révén.

A víznek a termelésben, a termelő fogyasztásban betöltött szerepe az előbbinél sokrétűbb. A termelés majdnem minden ágában a munka tárgyaként vagy a munka eszközeként van jelen. A víz termelési alapanyagként — munkatárgyként — a termék fontos részeként jelenik meg, pl. az élelmiszer- és konzerviparban. Termelési segédanyagként vagy munkaeszközként a termelési folyamat eredményét növelő, sokszor nélkülözhetetlen és nem helyettesíthető elemeként szerepel a víz, pl. az öntözésben, az energiatermelésben, a kohászat és a kémiai ipar számos gyártási folyamatában. Termelési eszköz a víz, pl. a hidraulikus zagyszállításnál, ahol mechanikai energiáját hasznosítják a víz elragadó erejével mozgatott szemcsés anyagok szállítására csővezetékben. Termelési közeg a víz, vagyis olyan anyag, amelyben a termelés folyik, pl. a halgazdaságban vagy a vízi közlekedésben. A felszíni vizeknek a helyzeti magasságkülönbségből származó mozgáskészsége, helyzeti energiájának mozgási energiává való átalakíthatósága révén a víznek mint energiahordozónak a szerepe is nagy fontosságú.

A vízkárelhárítás a kárt okozó folyamat jellege szerint három csoportba sorolható:

a) a víz romboló ereje elleni védelem (árvízvédelem, folyószabályozás, mederrendezés, erózió elleni védelem stb.);

2*

19