Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 1. A víz szerepe a társadalom életében

A vízhasznosítás a kielégített szükséglet jellege szerint két fő csoportba sorolható: aj a víz felhasználása személyes fogyasztásra, a lakosság követlen víz- szükségletének kielégítésére (ivó- és háztartási víz, üdülést, egészségügyi és sport célokat szolgáló víz stb.); b) a víz felhasználása termelő fogyasztásra, a víz anyagi tulajdonsá­gainak, potenciális és mozgási energiájának hasznosítása az anyagi javak termelési folyamatában (ipari és mezőgazdasági termelésben, vízi szállí­tásban, vízi energia és geotermikus energia hasznosításában). A víz kedvező (aktív) társadalmi-gazdasági szerepe a közvetlen szük­ségletek kielégítésében és a termelésben jut kifejezésre. A víz elsősorban közvetlen személyi fogyasztási szükségletet elégít ki, egyéni használati jószág, amelyet az ember ivóvízként és a táplálékkal együtt fogyaszt, tisztálkodásra, tisztításra és házi szennyek elvezetésére használ. A gyógy­vizek mint a legősibb gyógyszerek, a hévizek és gyógyfürdők mint gyógytényezők fontos szerepet töltenek be az egészség fenntartásában és helyreállításában. A víz kollektív társadalmi szükségleteket is kielégíthet az üdülés és a vízi sport révén. A víznek a termelésben, a termelő fogyasztásban betöltött szerepe az előbbinél sokrétűbb. A termelés majdnem minden ágában a munka tárgyaként vagy a munka eszközeként van jelen. A víz termelési alap­anyagként — munkatárgyként — a termék fontos részeként jelenik meg, pl. az élelmiszer- és konzerviparban. Termelési segédanyagként vagy munkaeszközként a termelési folyamat eredményét növelő, sokszor nél­külözhetetlen és nem helyettesíthető elemeként szerepel a víz, pl. az öntö­zésben, az energiatermelésben, a kohászat és a kémiai ipar számos gyártási folyamatában. Termelési eszköz a víz, pl. a hidraulikus zagyszállításnál, ahol mechanikai energiáját hasznosítják a víz elragadó erejével mozgatott szemcsés anyagok szállítására csővezetékben. Termelési közeg a víz, vagyis olyan anyag, amelyben a termelés folyik, pl. a halgazdaságban vagy a vízi közlekedésben. A felszíni vizeknek a helyzeti magasságkülönbségből szár­mazó mozgáskészsége, helyzeti energiájának mozgási energiává való át­alakíthatósága révén a víznek mint energiahordozónak a szerepe is nagy fontosságú. A vízkárelhárítás a kárt okozó folyamat jellege szerint három csoportba sorolható: a) a víz romboló ereje elleni védelem (árvízvédelem, folyószabályozás, mederrendezés, erózió elleni védelem stb.); 2* 19

Next

/
Thumbnails
Contents