Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684–1749-ig; A magyarországi halászatról (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)

A magyarországi halakról és azok halászatáról

7 2. kép. Viza és tok Ugyanezt tudjuk meg Polluxtól is (Lib.X.), aki midőn a halászok szerszámait felsorolja, a hatodik helyen a ,,gangamon"-t említi: mondják ugyanis gangamé-nak és gangamon-nak is. De nem tudom, hogy igaza van-e Hesichiusnak, amikor azt mondja, hogy a „gaggamé s a géné é diktion alieutikon" - azaz a gangamé varsa, vagyis valójában halászszerszám. De sem hálóval, sein pedig varsával nem ásnak ki (nem emelnek ki) a jégből halakat. Aelianus pedig eltúlozza a hasonlóságot (Lib.XIV.

et. XXVI.), amikor a Strabo által ,,gaggamé"-nak hívott szerszámot „makella"-nak, azaz „kapából készült"-nek mondja. Továbbá Aelianus szerint nemcsak az Azovi-tengerből, hanem a Dunából is ástak már ki (tkp. emeltek már ki) befagyott vizákat. Vizát is, úgymond, éspedig fiatalt. Minekutána ugyanis nagyobbak lesznek és a megfelelő súlyt elérik, nagyságban vetekednek a tonhalakkal. Hogy manapság a mi magyarjaink jégből ásnak-e ki (tkp. jég alól fognak-e) vizákat, nem állíthatom, legalábbis mi nem tudunk róla. Ezen a helyen az is kiderül, hogy Schott us tévesen azonosította a vizát a tonhallal, különben ugyanis ez a nagyon megbízható Aelianus nein tenne köztük különbséget. 56