Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA

BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA írta: Vásárhelyi Pál a Duna királyi felmérésében közreműködő hites geometra Budán, 1827. Előszó A nagyobb kiterjedésű földterületek felmérésénél legtöbbször alkalmazott módszerek között, pontossága miatt, a háromszögelés módszere viszi el a pálmát. - A következő oldalak útmutatást nyújtanak arra vonatkozóan, hogy miként kell a háromszögek hálójának készítésénél eljárni, és hogy milyen számításokat kell elvégezni akár az elsődleges fixpontok, akár pedig az alsóbbrendű pontok meghatározásánál. Bár Földünk a tudósok legújabb kutatásai szerint ellipszoid alakú; itt mégis, már csak azért is, gömb alakúnak tekinthetjük, mivel ezt a kis könyvet azok számára írtuk, akik 100-200 négyzetmérfóldnél nem nagyobb terület felmérését végzik, anélkül, hogy szükségük volna effajta bonyolultabb műveletek elvégzésére. Többi között szeretném a kedves olvasó figyelmét felhívni az általam gyakrabban alkalmazott, a 23. §-ban levezetett számításra és a három pontból húzott, egymást metsző egyeneseknek - a 27. § 2. válaszában leírt - módszerére. Ha ezen kis művel, mely talán nem is minden mozzanatában tökéletes, Magyarországon a geometriai gyakorlat pontosságának növeléséhez valamelyest hozzájárulhatok, örülök, mert célomat elértem. Buda, 1827. febr. 20. Vásárhelyi Pál I A háromszögelés rövid áttekintése 1. §. Egy nagyobb földterület helyzetének pontos felvételénél a háromszögelés módszerét alkalmazzuk. Az ábrázolandó területet ugyanis egymáshoz kapcsolódó háromszögek hálójába fogjuk, amikor is a lehető legnagyobb gondossággal kijelölt egy vagy több bázisból a többi háromszög pontjait trigonometriai számítással határozzuk meg. Ezeknek a háromszögeknek a nagysága a felszíni adottságoktól, legfőképpen pedig a szögek megmérésére szolgáló irányszögmérő minőségétől, vagy legalábbis annak távcsövétől függ.