Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

természetesen magasabbra fog emelkedni, minthogy mindazon vizet mellyet az előtt a lapályokra szétőntőtt, a kétfelőli töltések közt szűkebb térbe kell befogadni és elszállítani, és mivel a helyenkínti legmagasabb vízállásnak a tapasztalás nyomán tett feljegyzése, a folyónak nem azon állapotjában történt, mellybe az utóbb töltések közé vétetése által tétetett, következik, hogy ha a tapasztalás a folyó ujabb állapotjára alkalmazhatónak tekintetik a számítás hibás: s e körülményből értelmezhető a töltéseknek utóbb rendesen bekövetkező áttörése: azért tanácsos és szükséges a töltések magasságát a lefolyás mennyiségéhez képest meghatározni, s azt inkább nagyobbra venni, mint a mennyi a talált legmagasabb vízálláshoz képest elegendőnek látszik. 2szor Egymástóli távolságokra nézve czélszerű, hogy azok egymás irányában a partoktól akkora közben helyeztessenek, melyben nyert tapasztalás szerint a lefolyás gyengébb voltánál fogva rongáltatásoktól félni ne lehessen; minél távulabb van t:i.: valamely keresztszelvény pontja a víz sodrától, annál csekélyebb e helyen a víz sebessége, de ezen távulság se legyen mértéken túli, mert különben a töltések a folyó mélysége és iránya megtartására, valamint a jég hajtásra kellő erejöket elvesztik. Van tehát egy határ, hol a víz sebje annyira meggyengül, hogy az ott emelt töltéseknek többé nem árthatván, azok czéljoknak teljesen megfelelhetnek. 3szor Mindazon helyeken, melyek a folyó irányánál fogva nagyobb ostromnak és megtámadásnak kitévék, a töltések erősebbre építtessenek, mit az által lehet elérni, ha a folyó felőli oldal lassúd lejtést kap, mellyen a hullám és jég ereje megtöretik, ez okból ismét tanácsos a károk kikerülése végett a töltések magossága meghatározásánál azoknak egymástóli távolságokat is kellő tekintetbe venni. A mondottak szerint legbiztosabb a töltések magasságát a legnagyobb vízemésztésre alapítni; és annak kinyomozására semmi fáradság nem kíméltetett. Az előre bocsátottak szerint a töltés korona szélessége Füredig 8 lábra, azon alól 12 lábra szabatott felszíne bolthajtásban záratván az első víz lefolyása végett, - magossága a legnagyobb víz felett 2 1/2 lábbal, vízfelől 2, belülről pedig 1 láb lejtővel hozatott javallatba, feltévén, hogy az jó töltésföldből t.i: agyaggal vegyes homokból készül; ollyas helyeken azonban, mellynek a víz megtámadásának inkább kitévék ezen mértéket aránylag meg kell bővíteni. Különösen szükséges lesz azokon a pontokon, hol régi elhagyott medreken keresztbe húzatnak, azoknak 3 lábnyi lejtést adni. Itt csak azt kell még megjegyezni, hogy ollyan töltések, mellyek 10 lábnál magosabbak hátúiról 6 láb szélességű paddal /:Berme:/ láttatnak el, de ugy hogy az a koronán alul 8 lábnál mélyebbre ne essék. A töltés vonal kitűzése és mértékeinek meghatározása után a figyelem a jó töltés föld választásra fordul. Zsombék föld könnyűsége miatt nem használható könnyű homokot a víz elseper, tiszta agyag feloszlik, vagy repedéseket kap, mihelyt megszárad; ha tehát e két utolsó kéznél van,