Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

kevertessenek öszve. A Tisza mellett nagyrészben ezen földrészek találhatók, hol pedig ezek nem lennének azon helyeken a töltés lejtőjét nevelni kell. A töltés földet különös eseteken kívül soha nem kell a töltés háta megöl ásni, mert ezek által gödrök alakúinának, melyek a felduzzadt folyó-súly miatt a vízfakadásokat elősegítik, és a töltés törésre utat nyitnak; azt hát mindenkor a töltés előteréből kell venni, melyek rendes árkokból ásatván ki, köztök néhány lábnyi széles hátak töretlen hagyatnak, nehogy a szélesebb gödörbe egyesűit víz az előtér felszaggatására erőt nyerjen; ezen kivájt árkokat a folyó árja földdel és iszappal úgy is csak hamar betöltendi, mellyek a töltés emelésére és kijavítására mindenkor használhatók. A töltések szokott módon féllábos rétegekben emeltetnek, szekerek és targonczák által egyaránt megjáratnak, hogy a töltés egy aránt tömöttődjék és szilárduljon. Hol a töltést több lábnyi mélységű vízen kelletik keresztül vinni ott annak tövét mindkét oldalról rőzsezettel vagy kövezettel szükséges kibélelni, hogy a föld közzéjek rakathassák; mert az különben a vízben felolvadván a felibe emelt töltés sújja és nyomása alatt széjjel omlanék. Rőzse bélelésnek a koronája 10, rézsűje szárnyalata pedig 2 láb. Ennél erősebb a kőbélelés melyek a töltés rézsű elibe 4-5 lábnyi korona szélességgel és 1 1/2 lábos rézsűvel szárnyalattal hányatnak. Minthogy a töltés minden rá fordított gond és figyelem daczára is idővel rokkan, és leülepszik, annak kellő magasságára mindjárt eleinte tekintettel kell lenni, s ha jó a föld rokkanás végett magosságát 1/10 résszel szükség nevelni. Azokon a helyeken pedig mellyek a jégnek különösen kitévék a töltés lejtője kővel rakassék ki: ezen vigyázat főképen a Tisza sarkalatos görbületénél Csap mellett s oly helyeken ajánlható, hol a töltések a folyóhoz közel esnek. Forrás - eső - hó és fenék vizek lefolyhatására nézve Zsilipek és vízeresztők alkalmazandók, mellyek nagy víz alkalmával bezáratnak, nehogy ez a töltés háta mege kerüljön, vízapadás után pedig ismét megnyittatnak. Egy ilyen vízeresztő a maga idejében minta rajzban elő fog terjesztetni; minthogy azok a szabályozás rendszeréhez szorosan nem tartoznak, s helyeik is a környezte földnek gazdasági érdekéből es vizsgálatából határoztathatnak meg. A patakok és kissebb vizekre nézve, mellyek az elgátlandó anya folyóba ömlenek, megkell eleve visgálni, valljon azok birnak-e olly bő vízzel, hogy a víz eresztők bezárása idejében áradást okozhatnak ? Hlyen esetekben azok a töltés rendszerében helyezendők, és legalább akkora távolságban eltöltendők, mennyire a tisza árja vissza hatván, azokat felduzzaszthatja. A Szamos, Bodrogh, Latorcza, Maros, Körös, nagyobb folyókon kívül ezen megjegyzés kiterjed a Takta közre ömlő patakokra is, nem különben Borsod megyében a Sajó és Hejó, Hevesben pedig az Eger vizeire.