Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

a parttér fekvése és a föld gazdasági használata tekintetbe vétettek, mert a Tisza partvidékének helyszíni vizsgálatából mindenki meggyőződhet a szinmérési adatok pedig csalhatatlan kimutatják, hogy a part közelibe fekvő föld többnyire emelkedettebb, mint a távolabbi tér, melly gyakran 5-6-7 lábbal is alább esik a partiénál, s így semmi kétséget nem szenved, mikép a parttól renden túli távolságban húzandó töltések 3 sőt sok helyeken 4 annyi munkába is kerülnének. De a folyóval, annak mostani állapotjában a mint már említetett, párhuzamba tervezni ismét nem vala tanácsos, mert ez által a magas víznek igen kanyaros és jégdugulásokat nemző menet képeztetnék, mi által a befelé görbült töltések a víz erejének nem bírnának ellenállani és áttöretnének: ennélfogva azon kellett lenni, hogy a töltések a görbületek torkánál egyenesebb vonalban nyújtassanak el, és e miatt a területnek az ártér arányban nem nagy része az áradásoknak kitéve hagyatott. És erre még azon indok is elhatározó mikép nagy kerületű töltéssel csak egy szűk tér záratnék el, mellynek becsára a védő töltések költségénél kissebb értékű lenne. Ezeknél fogva a töltés helyzete, a hol azt a körülmények engedek a szeíint hozatott javallatba, mikép a töltés tövénél egy darab előtér maradjon, honnan a szükséges főid vétessék, s a töltéseknek egyszersmind biztosságot nyújtson, nehogy ezek az átvágások sikerülte előtt a partok megrongáltatásakor a folyóba szakadjanak; mert ezen veszedelemtől csupán költséges partvédő építmények által mentethetnének meg. Olly helyeken pedig, hol a töltéseket elkerűlhetlen a parton kellett húzni, a partok biztosítása végett partvédő építmények alkalmaztatnak. A töltés helye elhatározva lévén, második kérdés azoknak keresztszelvénye körűi forog: azaz kikeli a hely fekvéséhez képest számitm, millyen magosán, koronája minő szélességben, és mekkora lejtővel építtessék, mert a töltéseknek, nem annyira a víz nyomását kell feltartaniok, hanem a hullámok lökéseinek, a habok csapadásainak és a jég tódúlásnak ellent kell állaniok: egy szóval a megtámadásokhoz mért szilárdsággal kell birniok. A szilárd töltés távolságának s magasságának megszabása függ legfőképen azon víztömegtől, mellyet a folyó legnagyobb árjában megemészt: igen de a folyónak külön szakaszaiban a víz emésztést kiszámítni, a vízmérési adatok összeállításánál egy a legnehezebb feladat. Mert ha a térképet némi figyelemmel megszemléljük, azt találjuk, hogy Szigettől le egész a Dunáig az egész Tiszán egy pont sincs, hol az folyó medre a rendkívüli nagy vizet magába tartani képes lenne, vagy a nagy víz változást vizsgálni, és a vízemésztést leszármaztató sebességet megmérni lehetett volna, pedig ezeknek ismerete nélkül csaknem lehetetlen a védtöltések magosságát kellőleg meghatározni, mert az: lször közönséges mód szerint és rendesen a még töltések közé nem szorult folyónál; mindőn az partjain által a lapályokra kiont helyszíni vizsgálat után határoztatik meg; ugy de látni való, hogy e magosság kellettinél kissebb, mert a töltések elkészülte után a megszorított folyó eleinte, kivált még ágyát a nagyobb víztömeg arányában kiképezhetné,