Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

Mielőtt azonban ezen mód előadatnék, helyén van itt a különböző magasságban növekedő vizek gyorsabb lefolyása sebességéről és tömegíről némi elméleteket előre bocsátani, s azokból a töltés emelésénél követendő elvet meghatározni. A tapasztalás mutatja, hogy a Tiszának középsebessége vize tömegével együtt nő, és medre teljében a legnagyobb sebességre erősödik: mihelyt pedig ollyan vízállás következik be, mikor a víz természetes saját partjain kitör és a szomszéd földet legnagyobb magasságban elönti az áradás egészen más és megváltozott alakot kap. A víz sebje a fő mederben a lehető legnagyobb egyforma folyásra jut ugyan, hanem az említett vízmagasság és tömegszerben aránylag csekélyebb lesz annál, mellyel a víz partjai közt maradó állapotjában bír, a part hátán pedig s átaljában a kitört áradásban a víz sebje jóval gyyengébb, mint az anya folyóban, minek oka a földszín változékonyságában fekszik, mivel az elöntött föld nem egy szín arányú, hanem vagy emelkedik, s ismét hajlik, vagy szélesedik s viszont szorul, miáltal a folyó sebje és szabad lefolyása különböző irányokban rendetlen ingerlések által zavarba hozatik, és a vízemésztés csökkenésben marad; melyekből önként következik, hogy a vízárt lehetőleg összetartani kell a lehető legsebesebb lefolyás eszközlése végett. A töltéseknek azonban nemcsak az áradásokat kellene megóvni, hanem helyeztetésük által arra kell törekedni, hogy általok maga a folyó is jobb karba tétessék, úgy hogy ágya emelése meggátoltatván, ép annak mélyítése eszközöltessék. E tekintetből a töltés parttóli távolságának meghatározása nagyfontossággal bír. A Tisza mellett létező töltések részenként, és a folyó sajátságaira kellő figyelem nélkül rendetlenül emeltettek, minélfogva a fenék emelkedését megnem szűntethetik, sőt azt inkább elősegítik. Való, hogy ekkoráig lehetetlen vala a töltéseket a sokgörbűletek miatt teljes rendszerben építeni, és pedig annál kevésbbé, minthogy a lakosok a közbeeső földet használni igyekeztek, minek következése, hogy főleg a víz erősebb nyomulásának kitett töltések áttőrettek, és hogy a Tisza kígyózó meneténél fogva a parthoz közel fekvő töltések alá ásatnak, és a hullámok martalékai lesznek. Ezúttal is valamíg a Tisza átvágások által rendezett folyásba nem hozatik, egészen párhuzamos töltések emeléséről szó sem lehet, s a fő feladat jelenleg csupán arra szoritkozhatik, hogy a mennyiben helybéli viszonyok meg engedik a szabályos töltés építése megközelíttessék, minthogy legfelsőbb és határozott utasításnál fogva azon kellett igyekezni, mikép a Tisza kiöntései lehető legrövidebb idő alatt megszűntessenek. Az első kérdés hát a töltés kellő helyét keresi, mely a part vidék vizsgálatából és ismeretéből tűnik ki, mert, ha azoknak az átvágások létrehozása és sikerűlések előtt felölteniök szükség és a parthoz közel hagyatnak, azok a Tisza mostam kígyózó meneténél fogva a pusztulás veszedelmének tétetnek ki. Ha pedig a parttól túlságos távolban húzatnak, akkor azon kéntelenség áll elő, hogy a vízár előtt nagyobb s talán épen termékenyebb terűlet maradna nyitva; ez okból a töltés vonal meghatározásánál