Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

rakatnak le, mellyek mindaddig vezető gát gyanánt szolgálhatnak, míg az átvágás bővülése bekövetkezik, mikor azok annak további kiképzése kára nélkül az ásásba vissza hullhatnak. Felljebb már érintetett, hogy a hegyek közelében a föld-rétegek nem nagyon kemény természetűek, az okból remélhető, hogy a fel Tiszán az átvágások kiképzése, ritkább eseteken kivűl, minden segéd eszközök alkalmazása nélkül bekövetkezendik. Tokajon alól ellenben az mindig keményebb, az eset pedig csekélyebb lévén, az átvágások gyorsabb sikerére nem számolhatni. E tekintetből azoknak szélessége különösen Füreden alól bővebb mértékben javalltatik, ezen felül a kanyarok tulajdonságaihoz képest szükséges némely helyeken segítő építményeket is alkalmazni, a folyás iránynak az átvágásba térítése végett. Minthogy továbbá néhol kemény agyagrétegek is fognak előkerülni, a föld felkarczolása is megkívántatik: valljon ez a szokott módon vashorgony vagy kotrógép által történjék-e csak később lehet elhatározni. Az átvágások rendjéhez és tanához tartoznak a mellékágak eltöltései is, hol ezek a víz erejét felosztják, és a folyó rendetlenségének utat tárnak, hogy pedig ezeknek teljes elzárása nem mindenkor alkalmazható, annak okai tudva vannak, mivel beiszapolások akadályoztatnék és ekkor előáll azon képtelenség, mikép a már többször haszonnal alkalmazott módhoz kell nyúlnunk. A gyakorlat t.i. úgyjavasol két sarkantyút egymással szembe állítatni, hogy miattok a feliszapolandó ágba tóduló víz zig-zugos hajlatot nyer, miáltal a feltöltés siettetik, minthogy a bemenő víz magával iszapoló anyagot is hord; a teljes elzárás által ez nem történhetnék. Ilyen esetekbe mindkét sarkantyúnak helyheztetésére különös tekintettel kell lenni, nehogy azok egymáshoz közel esvén a fattyú ág medrének normál szélessége nagyon össze szoríttassék, mert e miatt a nagy víz hullámjai azokat széjjel szaggathatnák, minthogy itt a főczél a víznek természet elleni benyomulása által éretik el. Az átvágások száma, mellyek meghatározásánál különös tekintet volt, a föld nemére, melyen át vonulnak t.i. a két part közzűl a porhanyóbb földből álló, és hamarább sikert igérő jeleltetett ki, a térkép szerint 101, hanem ezek közül a 13 számút, mellynek tárgyalása 837ik évi 1580 és 838-ban 413 és 1900 számok alatt a N.M.Magyar kir.Helytartó Tanács elibe fel volt terjesztve, már a múlt 844ik évben N.s. Szabolcs vármegye megnyittatta és így az ásandók száma kereken lOOra megyén, melyekből a kiásandó földtömeg L. mellékletben egyenként kiszámíttatott, mely összesen 1.318,827 köbölet teszen, és minden köbölre 7 napszámot számítván 9.231.789 munkást vagy egy napszámot 10 krajczárra becsülve 1.538,631 fit 30 krt kivan. Ebből esik: Köbmérték Nemes Beregh megyébe 57.452 it Szathmár Szabolcs ' il 31.551 180.402 14.202 H Ung H