Dávidné Deli Matild - Winter János: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
1. A vízgazdálkodás
Reynolds (1876) szintén modellkísérlettel oldott meg egy vitás folyószabályozási kérdést. A tervszerű és átfogó vízgazdálkodás kialakítása a XIX. század második felében kezdődött meg. A vízépítés és vízgazdálkodás fejlődése Magyarországon O A honfoglalás korában hazánkban mintegy 50 000 km területet borított viz és mocsár. Ez a terület az elmúlt században megindított nagyarányú szabályozási munkák megkezdése előtt alig változott. Történészeink az Árpádházi királyok korában nagyszámú "be- és kieresztő csatornával" és zsilippel ellátott halastóról tudnak. A vizt munkálatokat igénylő vizi-malmok eredete I. István korára vezethető vissza. Ugyanilyen régi a tutajozás, amelyet elsősorban a máramarosi és erdélyi sónak, fának szállítása tett szükségessé. A vizek kártételei elleni védekezés nyomai IV. Béla király (1235-1270) óta folyamatosan kimutathatók. Verbőczytörvénykönyve (1415) vízjogi szempontból alapvető intézkedéseket tartalmaz. Ebben az időszakban sürttn találkozunk hadászati, erődítési célokból végzett vizimunkálatokkal. A másfél évszázadig tartó török hódoltság a hazai vizépitési fejlődést lefékezte, csupán a fürdőépitések és forrásfoglalások voltak jelentősek. A megszállás megszűntével a népesség csekély száma hátráltatta a fejlődést. A XVIII. század jelentett fordulópontot a vizimunkálatok történetében. Ekkor csapolták le a Bánság vadvizeit, és hódítottak vissza nagy területet a mezőgazdasági művelés részére. A lecsapolási munkálatok nagy lendülettel indultak meg és tervszerűbbek lettek. Szabályozták a Vág, Sió és Kapos folyó- kat;_ármentesitési munkálatokat végeztek a Duna felső szakaszán ; megépült a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatorna és a Sárviz lecsapolására a Nádor csatorna. A XIX. század elején a vizszabályozási munkák üteme lassabbá vált, a század első felében a Körös-Berettyó szabályozás indult meg. 1828-ban azonban Széchenyi István vezetésével és Vásárhelyi Pál közre - működésével megindult a tervszerű munka a hazai vizimunkálatok végrehajtása terén. Elkezdődött az adatbeszerzés és térképezés munkája. 1848-ban a tiszadobi átvágással indította meg Széchenyi a Tisza-szabályozás munkálatait. A szabályozást Vásárhelyi tervei alapján hajtották végre. 120 átvágás után 40 %-kal rövidült meg a Tisza. A Duna-szabályozást sokkal kevésbé egységesen, több kisebb-nagyobb helyi jelentőségű munkával kezdték meg, amelynek során a Duna 129 km-rel rövidült meg. 1831-1837 között Pozsony-Gönyü között szabályozták a Duna- medret és 1834-1835 között kezdték meg az Al-Duna szabályozását. Az árvízvédelmi munkálatokkal ellentétben a belvízelvezetések csak szórványosan kezdődtek el a XVIII. században. A kultúrmérnöki intézményt Kvassay Jenő alapította 1879-ben, és ezzel a mérnöki munkálatokat közvetlen kapcsolatba hozta a mezőgazdálkodással. 8
