Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása

béjének elkészítése után (L^ jelzi az évi természetes lefolyást a t-edik évben) az 0-C vonal fejezi ki a K értékét mint sokéves átlagos lefolyást, mivel ^0t

N

Z a

t=l

tg oo

100

N

Z t

t=l

= K

pót

(3-19)

és a K biztosítása esetén a szabályozás mértéke, R=100%. A

pót FSZ

meghatározása a következő. Az összegző görbe végpontjából (C), azaz időben visszafelé indulva haladunk az összegző görbén és megkeressük azt az első pontot, amely után az összegző görbe laposabb, mint az 0-C vonal.

E pontból (D) párhuzamost huzunk az 0-C vonallal. Ez a vonal belemetsz ismét az összegző görbébe (E). Ekkor az ED egyenessel párhuzamosan meghúzzuk a lemetszett görbe szakaszhoz tartozó érintőt az G érintési ponton keresztül. A két párhuzamos közti függőleges távolság (V^qq) az összegző

görbe adott szakaszának kiegyenlítéséhez szükséges tározótérfogat. Az ábrán a V* értéket a C pontból indulva kapjuk, de nem szükségszerű, hogy

a végpontból induljunk az 0-C párhuzamos metsző egyenessel. Ismételve az eljárást az F pontból indulunk, a hozzá tartozó párhuzamos érintő a H ponton megy keresztül. A tározőtérfogat A V alsó indexe utal a szabályozás mértékére, teljes szabályozás eseten ez nyilvánvalóan 100, mig a felső index a sorszámra. Ha további lehetőséget nyújt az összegző görbe,

akkor további térfogatot határozunk meg. Végül a vj térfogat közül

a legnagyobb érték lesz a keresett V tározó térfogat, azaz

iuZ/

max V

J

= Vr

100 TSZ ahol j = 1

__n.

(

3-20)

A minimális tározótérfogat (V -n) értéke 0, mivel a minimális hasznosítható vízkészlet (K . ) nem igényel tározást. így a 3-16. ábrán feltüntetett min w

0; K . ) és a (V___,K ) ponmin TSZ pót F

szabályozási görbe két végpontja, a (V tok már ismertek.

A közbenső pontok meghatározása a 3-17. ábra szerint történik. A K

évenkénti összegét a 0-A vonal jelzi (tg OC = K

min

mm

és R = 0). Az igy kia- 86 -