Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása

3-5. TÁBLÁZAT A vizjáték növekedése a Tisza mentén a lefolyásszabályozás hatására Maximális vizszint Évek termé­fokozatos lefolyás szabályozás szetes le­1855 1888 1919 1932 1970 Szelvény folyás 1830 maximális vizszint (cm) Szolnok 683 730 818 886 894 909 Szeged 613 691 847 916 923 960 Minimális vizszint Évek termé­fokozatos lefolyásszabályozás szetes le­1904 1922 1942 1961 1968 Szelvény folyás 1841-42 minimális vizszint Szolnok 0-180-262-272 Szeged 0-201-222-250 Vizjáték Évek természetes fokozatos lefo­lefolyás lyás szabályo­változás zás Szelvény 1830-40 1970 m Szolnok 6,8 11, 8 +5,0 Szeged 6,1 12,1 +6,0 A lefolyásszabályozás fejlődése során a hasznosítható (a teljes biztonságú és a mértékadó) vízkészlet fogalma szükségképpen szintén változik. A foko­zatos szabályozás kezdetén - a múlt század végén, e század elején - példá­ul az egyes vízfolyások legkisebb vízhozamát tekintették a hasznosítás szem­pontjából mértékadónak, természetesen ott, ahol erre egyáltalában szükség volt. Hazánk vizerőkészletének becslésekor például Viczián, 1905 a legki­sebb vízhozamot megközelítő száraz időszakok őszi kisvizeit vette számítá­saihoz alapul. Később, figyelembe véve a vízigények gazdasági jellemzőit (pl. veszteségfüggvényeket, termelési függvényeket, stb.), a hasznosítható vízkészlet gazdasági megfontolások alapján határozható meg. Ebben az eset­ben a hasznosítható vízkészlet valamely meghatározott tartősságu vagy való­színűségű természetes lefolyás jellemző értékével függ össze.- 80 -

Next

/
Thumbnails
Contents