Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
A vizkészlet-vizigény egyensúly értékelése azonban, amint arra már a 3.23. fejezetben felhívtuk a figyelmet, a vizgylijtőfejlesztés magasabb szintjén alapvetően három tényező, a vízkészletek természetes rendelkezésre állásának (K), a vízigényeknek (I) és elemeiknek, valamint a meglévő vízgazdálkodási rendszerek kapacitásának (RK) együttes elemzését illetve jellemzését kívánja meg. Ezek az alapvető tényezői a vizkészlet-vizigény egyensúlynak a vizgyüjtőfejlesztés folyamatában (Dávid-Duckstein, 1976/2). Az egyensúly három fő tényezője a mennyiségi, a minőségi és az energetikai szempontokat egyaránt magában foglalja és ezeket a természeti, társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti hatások egyaránt befolyásolják. Ennek eredményeként mindhárom tényező sztohasztikus jellegű. A vízkészletek és a vízigények esetén - mint láttuk - a sztohasztikus jelleg igen erős, mig a rendszer-kapacitás esetén ez - a másik kettőhöz képest - sokkal gyengébb. Ezért reális egyszerűsítésnek tűnik, hogy a rendszer-kapacitás sztohasztikus jellegét figyelmen kívül hagyjuk. Továbbá, mivel mind a vízkészletek mind a vízigények mennyiségi és energetikai összetevőinek sztohasztikus jellege nagyon szoros kapcsolatban van mennyiségi összetevőik sztohasztikus jellegével, elsősorban ezt vizsgáljuk. Az alábbiak értelemszerűen alkalmazhatók az egyensúly vízminőségi és energetikai összetevőinek elemzésére is. Az ezirányu konkrét vizsgálatok azonban még a jövő feladatát képezik. A fenti feltételezésnek megfelelően, a vizgyüjtőfejlesztés meghatározott szintjén vagy adott időpontban, az 1 és K értékek valószínűségi változók és valószínűségi eloszlásfüggvényeikkel jellemezhetők. Figyelembe véve, hogy a vízgyűjtők általában még nem teljesen fejlettek, azaz fejlődő állapotban vannak, ezért feltételezhetjük, hogy M(I)< M(K) (3-13) ahol M (I) és M (K) az I_ és K_ mennyiségek várható értékei. Ugyanakkor RK értéke állandó. A felsorolt alapvető tényezők kapcsolatát a 3-15. ábra szemlélteti. Az ábrának megfelelően a három alapvető tényező egymáshoz viszonyított helyzetében négy alapeset lehetséges. Ezeket a 3-4. táblázat sorolja fel. A felsorolt négy helyzet mindegyike a három tényező különböző valószínűség- tartományba eső értékének kombinációja. Ezért ezek kombinációknak nevelhetők és a P (1), P (K) értékek együttes valószínűségével jellemezhetők, ahol az I_ és _K_ értékét RK értéke határolja le. A táblázat továbbá bemutatja valamennyi kombináció műszaki és gazdasági jellemzését, sorolásukat gazdasági szempontból és azoknak a lehetséges műszaki intézkedéseknek a sorrendjét, amelyekkel a helyzet javítható.- 75 -
