Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
£ + 0 I-»' i Q> A sztohasztikus vízmérleg jellemzése tartössági görbével A passziv és az aktiv egyenlegű vízmérleg-eredmények eloszlásának, tartósságának változására különböző időszakok, például a száraz és nedves évek, vagy hónapok sztohasztikus vízmérlegeinek összehasonlításával tehetőnk becsléseket. A passziv időszak tartóssága és a vízhiány mértéke száraz időszakban lényegesen nagyobb lehet, mint nedves időszakban. A sztohasztikus vízmérleg segítségével, már sokkal pontosabban és reálisabban tudjuk jellemezni az egyensúlyt, mint a korábbi determinisztikus és egy-egy mértékadó állapotra vonatkozó mutatóval. A 3-14. ábrán, ahol a készletigény egyensúly teljes eloszlása látható a iß mutató értelemszerűen csak egy pontot jelöl az eloszlásgörbén, de például nem adhat információt a különböző mértékű vízhiányok tartósságára vagy valószinUségére. A sztohasztikus vízmérleg további előnye, hogy az operativ üzemirányításra és a tervezésre egyaránt alkalmazható, mivel az elemek idősorára a mérlegszámitásnál már nincs kiindulásként sem szUkség, hanem végig az eloszlásfüggvénnyel számolhatunk. Ez pedig azt jelenti, hogy az eloszlásfüggvényt módosító emberi tevékenységek, például a természetes vízkészlet lefolyását módosító és igy a hasznosítható vízkészletet növelő lefolyásszabályozása mértéke közvetlenül figyelembe vehető.- 74 -
