Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
(Nyilvánvaló hogy jk s ) Az a értékek így definiált halmazát a K_ és 1 változó együttes gya- ]k korisági függvényének nevezzük és h(K, I)-vel jelölhetjük. A h(K,I) függvény segítségével az előbb ismertetett és A mutatók számíthatók (Domokos, 1974). A készlet-igény egyensúly jellemezhető a két változó K és _I eloszlásfüggvényéinek összemérésével is. Kovács, 1963 vízellátási rendszerek tervezésénél, Dávid, 1971 öntözőrendszerek készlet-igény egyensúlyának jellemzésénél javasolja a K_ és I_ eloszlásgörbék számitásbavéte- lét a vízmérleg meghatározásánál. Az igy nyerhető mérleg eredmény szintén valószínűségi változó és igy ezt az értékelési módszert sztohasz- tikus vízmérlegnek nevezhetjük. A sztohasztikus vízmérleg matematikai statisztikai eljárások felhasználásával különbözőképpen közelíthető: tartóssági görbével, valószínűségi eloszlás függvénnyel, tartőssági, valószínűségi felülettel stb. A sztohasztikus vízmérleg ábrázolásának egyik lehetséges közelitási módját mutatja be a 3-14. ábra, amely tartóssági görbével jellemzi a vízmérleget. Az igy szerkesztett vizmérleg elemeinek ábrázolásánál figyelembe van véve a vízkészletek és a vízigények közötti - hazai viszonyaink mellett feltételezhető - negatív korreláció, vagyis az, hogy amikor nagy a természetes vízkészlet, azaz csapadékosabb az időjárás, akkor a vízigények, elsősorban az öntözési vízigények rendszerint alacsonyabbak. Amikor viszont a vízkészlet csökken, az időjárás száraz, akkor a vízigények nőnek meg. Szélsőségek esetén ez a negativ korreláció nagy valószínűséggel feltételezhető. A két görbe metszéspontjának környezetében azonban - nyilvánvalóan - kevésbé pontos az egybeesés bizonytalansága miatt. A sztohasztikus vizmérleg aktiv és passzív eredménnyel egyaránt rendelkezhet. A két valószínűségi változó összemérésének eredményeként, - különösen a bemutatott tartóssági görbékkel való ábrázolás esetén - meghatározhatók a különböző mértékű vízhiányok, és a vizfeleslegek valószínűségi illetőleg tartőssági értékei is. Az ábrán például a T távolság a vizmérleg passzív időszakának tartósságát jelöli, vagyis azt, hogy a vizsgált teljes időszaknak százalékában a vízigény meghaladja a vízkészletet. E távolság egyben jelöli a zA mutató értékét is.- 73 -
