Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása

A vízgazdálkodási rendszer működésének alapvető hidrológiai következménye az, hogy jelentős vízgazdálkodási rendszereket magukban foglaló viz- gyiijtőterUleteken az észlelt lefolyási adatok önmagukban nem jellemzik már a természetes lefolyást illetve vízkészletet. A természetes lefolyás jellemzésére az előbbi adatokon túl, figyelembe kell vennünk a vízgazdálkodási rendszerek által a természetes hidrológiai rendszerből kivett és a rendszerek által a folyókba át és visszavezetett, esetleg felmelegitett, vagy szennyvízként bevezetett vizek mennyiségét is (Csermák, ,1968, Dávid, 1974).

A vízgazdálkodási rendszer a felszín alatti vízkészletek természetes ingadozását és eloszlását is befolyásolja. A kiszivattyúzott vízmennyiségnek, a tározók, csatornák, öntözött területek szivárgási veszteségei stb. szintén bizonyos változásokat okoznak a felszín alatti vizek természetes viszonyaiban.

A vízgazdálkodási rendszerek, mint többcélú létesítmények fontosabb célkitűzései a következők lehetnek:

a) a népgazdaság fejlesztésének elősegítése a termelés, a szolgáltatás és a gazdasági hatékonyság növelésével,

b) az emberi környezet tudatos és ésszerű formálása, javítása,

c) a rendszer körzetében a regionális fejlesztés elősegítése,

d) a cársadalmi fejlődés elősegítése egyéb hatásokon keresztül.

ad.a) Elsődleges célkitűzés lehet az ipari és ivóvizszolgáltatás, öntözés, egyéb mezőgazdasági vízellátás (halgazdaság, állattartó telepek), energiatermelés, vizi szállítás, ár- és belvízmentesítés, erozióvé- delem, dombvidéki vízrendezés, idegenforgalom stb. Másodlagos célkitűzés lehet a gazdasági hatékonyság növelése - fentieken túl - más célokkal (például uj víztermelési, vízkezelési technológia kipróbálása, amely később másutt is alkalmazható stb.).

ad.b) A természeti szépségek megőrzése; a viz, a talaj, a levegő minőségének javítása; az emberi egészség és jólét forrásául szolgáló harmonikus környezet fejlesztése, formálása; archeológiái, történelmi, kulturális célok szolgálata stb.

ad.c) Az a) pontban foglalt célkitűzéseken túl olyanok, amelyek elsősorban a régió lakosságát szolgálják (pl. az iparosodás, és a gazdasági stabilitás elősegítése, a regionális jövedelem és foglalkoztatás fokozása a rendszer létesítése és működése kapcsán, a népesség eloszlásának kedvezőbbé tétele, regionális környezeti hatások, hétvégi üdülés stb.).

ad.d) A reáljövedelem elosztásának javítása, az élet- és vagyonbiztonság növelése, az egészségügyi körülmények javítása, nemzetközi vizgaz- dálkodási célkitűzések szolgálata, kedvezőbb élet- és munkakörülmé- 69 -