Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
0,5 mg/1 legyen, fertőző baktériumokat ne tartalmazzon. Az ipari vízigény minőségi követelményei iparáganként változnak. Az élelmiszeriparban, a gyógyszergyártásban szigorú előírások szabályozzák a kémiai összetételt. Más esetekben a minőségi komponensek közül az ipari igény egy-egy komponensét kiemelt fontosságúnak tekint, pl. a hűtő és kazántápvizek esetén a viz keménységét. Az öntözővízzel szemben támasztott minőségi követelmények megkívánják, hogy a viz összes sótartalma ne haladja meg az 500 mg/l-t és az összes sótartalomra vonatkoztatott nátrium százalék a 35-ös értéket ne lépje túl. Az öntözővíz legkedvezőbb hőmérséklete 15-30 C°. A halastavak vízminőségi előírásai megkívánják, hogy a viz ne tartalmazzon a halak életére káros szennyeződést és mérgező anyagokat. Az oldott oxigén minimális mennyisége 3,5 cm^/1, az összes sótartalom maximális elfogadható értéke 2000 mg/1, a fenolszármazékoké 0, 02 mg/1. A vizek szennyeződésének fokozódásával, az uj szennyezőanyagok megjelenésével az egyes vízigények minőségi követelményeinek skálája is bővül. Ma már ilyen minőségi összetevőknek számítanak pl. a nehézfémek, a de- tergensek, stb. A vízigények energetikai összetevői, alapvetően attól függnek, hogy a vizet a víztermelés helyétől a kiszolgáltatás helyéig milyen távolságra kell szállítani, milyen magasra kell emelni és a szolgáltatáskor milyen nyomással (energiatartalommal) kell átadni. Ez utóbbi alapvetően a vízhasználat technológiájával függ össze. A vízigények energetikai igény összetevői a vizgyüj- tőfejlesztés során egyre jobban növekednek. A fejlesztés meghatározott szintjén, különösen ha a vízgyűjtő energia erőforrás szempontjából korlátozott, a vízigények teljes energiaigénye a térség gazdálkodásának is lényeges befolyásoló elemévé válik. Ekkor már ezt az igényt, ami szintén térben és időben sztohasztikusan változik, számításba kell venni. A technológiával összefüggő energiaigényre említhetjük például, hogy az esőztető öntözéshez szükséges energia például többszöröse a felületi öntözés energia szükségletének. A vízigények felsorolt jellemzői arra a következtetésre vezetnek, hogy a vizkészletgazdálkodás szabályozó tevékenységénél, a vizgyüjtőfejlesztés különböző feladatainál, a vízgazdálkodási politika alakításánál messzemenően figyelembe kell vennünk ezeket. 3.23. A vízgazdálkodási rendszer A vizkészletgazdálkodás szabályozó tevékenységének harmadik elemeként a vízgazdálkodási rendszert, mint a készlet-igény egyensúly fizikai megvalósításának eszközét kell figyelembe vennünk. Segítségével szabályozható- 61 -
